A munkaerő-piaci Hartz-reformok Gerhard Schröder kancellári regnálása idején kerültek bevezetésre a 2000-es évek elején. A reformok inspirálója Peter Hartz, a Volkswagen akkori személyzeti vezetője, céljuk a munkanélküliség csökkentése volt.
A sokat vitatott Hartz-rendszer negyedik szakasza Hartz IV. néven 2005 januárjában lépett életbe. Számos tanulmány kimutatta, hogy a munkanélküliség csökkenése Németországban közvetlenül a Hartz-reformoknak, különösen a Hartz IV-nek tulajdonítható. A bírálók szerint ugyanakkor
a munkanélküli ellátások túl magasak voltak, és ezért csak gyenge ösztönző hatásuk volt a munkába való visszatéréshez.
Az ellátások kifizetése a munkahelyteremtés és különösen az alacsony bérű munkahelyek létrehozása ellen szólt.
A tavaly szeptemberben hivatalba lépett, Olaf Scholz kancellár vezette koalíciós kormány szociális reformjának kezdeményezője a munkaügyi miniszter, Hubertus Heil volt. A hivatalosan Bürgergeld nevet viselő polgári juttatási rendszer január elsején váltja fel a Hartz-IV. programot. Az előirányzat szerint
az egyedülálló munkanélküli felnőtt havi 502 eurós támogatásban részesül. A Hartz-IV-támogatás havi összege jelenleg 449 euró. A különbség 53 euró.
Az új rendszer ugyanakkor közvetve kötelezi a munkanélkülieket az állást közvetítő központokkal való együttműködésre. Aki ezt elmulasztja, az sajtóinformációk szerint szankciókra számíthat.
Az új támogatási rendszer biztonságot nyújt, és esélyeket biztosít – érvelt Olaf Scholz kancellár, hangoztatva azt is, hogy az új rendszer kevésbé bürokratikus.
A munkaügyi miniszter szerint a Bürgergeld-program a biztonság mellett egyben az érintettek iránti nagyobb tisztelet jelzése is. Az emberek az államra támaszkodhatnak, ezáltal a szociális állam polgár barátabbá válhat, ugyanakkor a munkaközvetítő központok terhei csökkennek.
A ZDF német közszolgálati televízió értesülése szerint a havi juttatás mellett a munkanélküliek egyéb támogatásban is részesülnek. Így például
az állam az első két évben lakásbérleti díjukat fedezi.
Bírálta az új munkanélküli juttatási rendszert több ellenzéki párt. A CDU/CSU konzervatív pártszövetség úgy vélekedett, hogy a Bürgergeld elhibázott ösztönzőt jelent a munkanélküliség elleni harcban. A konzervatív pártok szerint az új rendszer ahhoz vezethet, hogy csorbát szenved a teljesítés kényszere, illetve a munkavállalásra történő ösztönzés.
A kormány által elfogadott új juttatási rendszert a parlamentnek még jóvá kell hagynia.