A szövetség által végzett felmérésből kitűnt, hogy a megkérdezett vállalkozások 42 százaléka szerint az energiaárak robbanása működésüket, illetve már létüket fenyegeti. A Funke médiacsoport által ismertetett adatok szerint összesen 72 százalékukat sújtják a jelenlegi energiaárak.
A berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke, Marcel Fratscher szerint a német gazdaság éveken keresztül megérzi majd a háború következményeit.
Ez a háború már eddig is hatalmas károkat okozott a gazdaságnak. Az év elején a szakemberek még azt jövendölték, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén 4,5 százalékos lehet, most viszont a legjobb esetben is 1,5 százalékos növekedést jósolnak. És mindez csak az idei esztendőre vonatkozik – vélekedett az intézet vezetője, aki szerint a konjunktúra évekre visszaesik.
Ez a tendencia az elkövetkező két-három évben folytatódik, addig mindenképp, amíg Németország függ az orosz gáztól – hangoztatta Fratscher, azt jósolva, hogy a visszaesés legalább 2025-ig eltart. Ez egyben azt jelenti, hogy az elkövetkező három évben becslések szerint a bruttó hazai termék 4-5 százalékának elvesztésébe kerül majd.
Euróban számolva ez 150-200 milliárddal kisebb gazdasági teljesítmény.
A DIW elnöke szerint egyvalami azonban más lesz, mint a korábbi válságok idején. Úgy vélekedett, hogy szokatlan méretű recesszióval kell számolni, a magánfogyasztás és ezzel együtt az emberek ugyancsak szokatlanul nagy hányadának életszínvonala jelentősen visszaesik. A munkanélküliség növekedésével azonban nem kell számolni. A munkaerőpiacon a nagyobb problémákat mindenekelőtt a számottevő szakemberhiány fékezi, a vállalatok már most mintegy kétmillió szabad állással rendelkeznek.
A recesszió első számú okát a magas energiaárak jelentik. Emiatt a vállalatok kevesebbet ruháznak be, és visszaesik a fogyasztás. A magánfogyasztási kiadások már most jelentős mértékben csökkentek – mutatott rá az elnök, aki külön problémának nevezte azt, hogy a recesszió mindenekelőtt a kis jövedelműeket sújtja. Megítélése szerint az inflációt ők háromszor-négyszer annyira megérzik, mint a magas jövedelemmel rendelkezők. Az előbbiek vásárlóerejének csökkenése jóval nagyobb méretű, részükről súlyos megszorításokra lesz szükség. Miközben ők alkotják azt a réteget, amelyik többnyire semmilyen megtakarítással nem rendelkezik.
A müncheni szákhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet ezzel egyidőben arra mutatott rá, hogy a németek – a koronavírus-járvány idején összegyűjtött – megtakarításait a növekvő infláció jelentős mértékben felemésztheti. A kialakult helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy őszre még magasabb inflációs ráta várható, különös tekintettel arra, hogy a különböző állami kedvezmények hatálya lejár.
Az intézet elemezte a magánháztartások bankszámlamérlegeit. Ebből az tűnt ki, hogy az emberek banki megtakarításai 2020 második negyedéve és 2021 első negyedéve között jelentősen megnövekedtek. A járvány előtti átlagos megtakarítási hajlandósághoz viszonyítva az említett időpontban
a számlákon a szokásosnál mintegy 70 milliárd euróval több pénz parkolt.
Ennek elsődleges okát az utazások, a vendéglői látogatások, illetve más szabadidős tevékenységek korlátozása jelentette.
Ugyanezek a mérlegek viszont most azt mutatják, hogy a múlt év vége, de különösen tavasz, illetve a háború kitörése óta az emberek megtakarítása jelentős mértékben megcsappant. A növekvő infláció ezt a tendenciát csak tovább erősítheti.