A jelenleg fennálló világrend elleni támadásnak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, leszögezve: nem szabad megengedni, hogy Moszkva megnyerje ezt a háborút.
Stoltenberg a norvégiai Utoya szigetén elmondott beszédében leszögezte: a szervezet érdeke az, hogy az ilyen jellegű agresszió ne lehessen sikeres.
"A második világháború óta nem volt ilyen veszélyes a helyzet Európában" - emelte ki továbbá Stoltenberg, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik NATO-tagország ellen rendelne el támadást, a szervezet összes tagállama mozgósítana.
Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem azért van, hogy háborúzzon, a szervezet feladata a háborúk megakadályozása, és a béke megőrzése, s ezt teszi már több mint 70 éve.
Beszéde további részében Putyin szemére vetette, hogy "egy teljes országot, egy teljes, ártatlan népet rohant le azért, hogy érvényt szerezzen politikai céljainak", s azzal vádolta, hogy a világrendet akarja megváltoztatni, és nem tartja tiszteletben más országok szuverenitását.
Stoltenberg úgy vélte, a kialakult konfliktusban a NATO-nak két feladata van: Ukrajna támogatása és a harcok eszkalációjának megakadályozása, azaz elkerülni a NATO és Oroszország közti háborút.
Méltatta egyúttal az ukrán nép bátorságát, és hangsúlyozta: a szervezetnek morális kötelessége támogatni őket.
"Háborús cselekményeknek vagyunk tanúi, civilek elleni támadásoknak vagyunk tanúi, és a második világháború óta példátlan pusztítást látunk. Nem maradhatunk közömbösek" - jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Oroszország győzelme esetén Putyin azt hinné, hogy az erőszak a megoldás a vitás kérdések rendezésére, "és a következő a többi szomszédos ország lehet".
"Ha békét akarsz, készülj a háborúra" - idézte a főtitkár a latin közmondást, s bejelentette, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 40 ezer katona működik a NATO parancsnoksága alatt, nagy részük a szervezet keleti határainál. Elmondta azt is, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón újabb, a védelmi kapacitás növelését célzó határozatokat fogadtak el.
Leszögezte: jóllehet Putyin azt akarta elérni, hogy a NATO visszavonja csapatait Oroszország határairól és felhagyjon a bővítéssel, ennek ellenkezőjét érte el, hozzátéve, hogy a szervezet nemsokára tagjai között üdvözli Svédországot és Finnországot is.
Szülőhazájára, Norvégiára - amelynek 2005 és 2013 között miniszterelnöki tisztét is betöltötte - kitérve Stoltenberg arra figyelmeztette Oslót, hogy Putyin a szomszédos országokhoz intézett fenyegetései Norvégiát is érinthetik, és elsősorban az Oroszországból érkező kibertámadásokra hívta fel a figyelmet, valamint elismerően szólt a norvég kormány beruházásairól a hadi ipar terén.
"Az erős védelem az erős és stabil társadalmak alapja" - fogalmazott.