A rivális nagyhatalmak még a hidegháború idején is jobban megértették egymást, mint most, vélekedik Stephen Lovegrove, a kommunikáció hiánya pedig szerinte oda vezet, hogy alábecsülik egymás képességeit, idézi a BBC cikke.
Ezen tovább ront az a tény, hogy a fegyverek széles körben való elterjedésének új korszakában vagyunk, amikor is a veszélyes eszközök egyre szélesebb körben elérhetők.
Minderről közvetlenül Joe Biden amerikai és Hszi Csinping kínai elnök telefonbeszélgetése előtt beszélt a biztonsági tanácsadó. Ilyen beszélgetésre utoljára márciusban került sor. A telefonhíváson várhatóan szóba kerül a növekvő feszültség Tajvan és Kína közt, valamint a még a Trump-érában a kínai importárura kirótt tarifák.
Lovegrove az ukrán háború kapcsán beszélt a hidegháborús éra és jelenünk összehasonlításáról.
Elmondása szerint a hidegháborús évtizedekben a nyugati hatalmaknak hasznára váltak azok a tárgyalások, amelyek javították a szovjet doktrína és képességek megértését
- és ez ugyanígy volt a szovjetekkel is.
"Ez mindkét fél számára nagyobb bizonyosságot adott abban, hogy nem számítják el magukat, belelavírozva egy nukleáris háborúba. Ma már nem rendelkezünk ugyanilyen alapokkal másokkal szemben, akik a jövőben fenyegethetnek minket. Különösen igaz ez Kínára. A párbeszéd révén kiépített bizalom és átláthatóság azt is jelenti, hogy aktívabban tudunk fellépni, amikor egyezségek be nem tartását és a partner helytelen viselkedését tapasztaljuk" - fogalmazott.
A szakember szerint a váratlan konfliktus kockázatát növeli, hogy
Oroszország újra meg újra megsérti szerződéses kötelezettségeit,
valamint Kína nukleáris arzenáljának bővítése, illetve a fegyverzetellenőrzési megállapodások nyilvánvaló lenézése is ehhez vezethet.
Lovegrove beszélt a technológia gyors fejlődésével és szárazföldi támadásra is alkalmas cirkálórakétákat fejlesztő államok számával kapcsolatos veszélyről is. Arra nem lát esélyt, hogy a nagyhatalmak a közeljövőben olyan új megállapodásokat kötnek, melyek lehetővé tennék a stratégiai kockázatok csökkentésére alkalmas munkát.
"Hamarosan lépéseket kell tennünk a bizalomépítő intézkedések megújítására és megerősítésére, hogy csökkentsük vagy akár meg is szüntessük a bizalmatlanság, a félelem, a feszültségek és az ellenségeskedések okait. Ez segíthetne abban, hogy a felek helyesen értelmezzék egymás cselekedeteit az egymás szándékairól folytatott állandó információcserének köszönhetően. A bizalom akkor nő, ha az államok nyíltan beszélnek katonai kapacitásaikról és terveikről" - vélekedik.