Washingtonban tárgyal szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a globális minimumadó bevezetésének veszélyeiről, amelynek keretében tíz fontos amerikai vállalat vezetőjével, két republikánus szenátorral és öt képviselővel is egyeztet a nap folyamán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető emellett részt vesz az Amerikaiak az adóreformért (ATR) konzervatív érdekképviseleti szervezet üzleti találkozóján, ahol előadást tart a magyar gazdaságpolitikáról és a globális minimumadó veszélyeiről.
A külügyminiszter aláhúzta: a minimális kulcs bevezetése rendkívül káros és veszélyes lenne Magyarország számára, hiszen a társasági adó hazánkban a legalacsonyabb Európában és világszinten is a harmadik legalacsonyabb, így az intézkedés nyomán a vállalatok effektív társaságiadó-terhelése gyakorlatilag a duplájára növekedne, ami munkahelyek százezreit sodorná veszélybe.
"A globális minimumadó bevezetése a társasági adó terén totális visszatérést jelentene a 2010-es állapotokhoz, amikor Magyarországon egymillióval kevesebb munkahely volt, mint jelenleg" - fogalmazott.
"Mi nem akarjuk kockáztatni a magyar emberek munkahelyeit, ezért nem járultunk hozzá a globális minimumadó európai bevezetéséhez" - jelentette ki.
Majd hozzátette: a döntésnek jelentős visszhangja volt az Egyesült Államokban is, különösen miután az őszi félidős választásokon a kongresszusi többséget jó eséllyel megszerző republikánusok is ellenzik a lépést a versenyképesség romlása és a munkahelyek elvesztése miatt.
A miniszter elmondta, hogy a nap folyamán találkozni fog tíz fontos amerikai vállalat vezetőjével, akiket biztosít majd arról, hogy Magyarországon nem emelkednek a termelő vállalatok adóterhei. Emellett komoly adóügyi és szakmai együttműkdös zajlik a Republikánus párttal, így két szenátorral és öt képviselővel is sor kerül tárgyalásokra, köztük az alsóház pénzügyi bizottságának rangidős republikánus tagjával, valamint az adópolitikával foglalkozó bizottság republikánus vezetőivel. Az egyeztetések során áttekintik a világgazdasági helyzetet, s azon belül is a magyar-amerikai gazdasági és adóügyi együttműködés jövőbeli folytatásának irányait, az adópolitikai kérdéseket.