Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images

Már a gázpánikról is vita tört ki Németországban

Infostart
2022. július 13. 06:00
Nemcsak az aggodalom, hanem a feszültség is növekszik Németországban az orosz gázszállítások fokozatos csökkenése miatt. A parlamenti pártok már nem csupán a megoldás módozatairól vitáznak, de arról is, hogy az energiaválság várható következményeit illetően mit jelent a lakosság őszinte tájékoztatása, és mit a pánikkeltés.

A vitát a zöldpárti gazdasági miniszter robbantotta ki. Robert Habeck egy, az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban kertelés nélkül tájékoztatott arról, hogy Németország az energiaellátás frontján rendkívül nehéz időszak előtt áll. A miniszter emlékeztetett, hogy megkezdődött az országot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat-1 gázvezeték szokásos éves karbantartása.

Ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a zsarolás eszközeként a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A biztosítékot Habecknek az a mondata vágta ki, mely szerint

ha a Putyin-rezsim teljesen leállítja a gázszállítást, és emiatt megbénul az ország ipara is, Németországra rendkívüli megpróbáltatás vár.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mindez nem pánikkeltés. Szavai szerint Németország olyan helyzetben van, amikor nyílt kártyákkal kell játszani. "Ellenkezőleg, mindez a pánik elkerülését szolgálja. Ez nem más, mint őszinte politika és őszinte kommunikáció" – jelentette ki.

Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU rögtön lecsapott a "magas labdára". Jens Spahn frakcióvezető-helyettes úgy vélekedett, hogy a gazdasági miniszter mindennapos figyelmeztetései csakis a bizonytalanság fokozódásához vezetnek. Spahn szerint

nem riogatásokra, hanem konkrét tervre van szükség arra az esetre, ha Oroszország valóban beszünteti a gázszállítást.

Julia Klöckner, a frakció gazdaságpolitikai szóvivője pedig azt hangoztatta, hogy "az állandó pánikkeltés nem segít, sokkal inkább cselekvésre van szükség".

A gazdasági miniszter a bírálatokra válaszolva egy sor olyan intézkedést említett, amelyekkel mérsékelni lehet az esetleges energiaellátási válságot. A többi között említette az általános gázfogyasztás csökkentését, cseppfolyósítottföldgáz-terminálok építését, továbbá a szénerőművek újbóli működtetését. Bejelentette, hogy a közeli jövőben mindezzel kapcsolatban akciótervet terjeszt elő. Példaként említette az ipari fogyasztás pénzügyi támogatás ellenében történő mérséklését.

A miniszter utalt arra is, hogy földgázellátási szolidaritási megállapodást kötött cseh partnerével. Ennek keretében a földgázszállítások kiesése esetén kölcsönösen kisegítik egymást. Habeck szerint hasonló kétoldalú megállapodásokat kellene kötnie az Európai Unió többi tagállamának is.

Közben a legkisebb kormánypárt és az ellenzék legnagyobb pártja egyaránt sürgette, hogy az energiaválság miatt ne állítsák le a még működő, de az év végén teljes bezárásra ítélt három atomerőművet. Noha a parlament a napokban a leállás mellett szavazott, a szabad demokrata FDP és a konzervatív CDU/CSU egy időben hasonló követeléssel állt elő.

Friedrich Merz, a CDU/CSU elnöke azt hangoztatta, hogy noha a konzervatívok is az "elavult atomenergia" ellen vannak, de nem most.

"Németország érdeke, hogy minden lehetőséget számításba vegyünk a földgázzal való takarékosság érdekében"

– fogalmazott a pártelnök.

Hasonlóan foglalt állást az FDP parlamenti frakcióvezetője is. Christian Dürr szerint olyan forgatókönyvre kell felkészülni, amelynek messzemenő hatásai lehetnek mind a magánháztartásokra, mind az iparra. "Ezért lenne szükség arra, hogy az atomerőművek működési idejét a téli időszakon túlra is meghosszabbítsuk" – tette hozzá.