Alighogy Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-felvételébe, a szövetség madridi csúcstalálkozóján alá is írták az erről szóló megállapodást.
A NATO főtitkára szerint a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán döntött úgy, hogy feladja hagyományos semlegességét.
A Der Spiegel német hetilap finn diplomatáktól szerzett információi szerint Erdogan akkor jelezte, hogy támogatni kívánja a két ország csatlakozását.
Nem sokkal később azonban a nyilvánosság előtt már biztonságpolitikai aggodalmakat hangoztatott, és vétóval fenyegetett.
Az idézett diplomaták szerint a török államfő váratlan pálfordulása mindkét fővárosban meglepetést okozott. De hasonlóan nagy volt a meglepetés akkor, amikor Erdogan a NATO-csúcs előestéjén felhagyott a vétóval való fenyegetéssel.
A NATO vezető politikusai Joe Biden amerikai elnökkel, Olaf Scholz kancellárral és Boris Johnson brit miniszterelnökkel az élen sorra fejezték ki jókívánságaikat.
Ugyanakkor már akkor elhangzottak bírálatok is, amelyek szerint az Erdogannal való megegyezésnek megvolt az ára.
A finn, a svéd és a török külügyminiszter kedden este Madridban a kamerák előtt írta alá azt a két oldalas memorandumot, amely eloszlatta a török "aggodalmakat" a terrorizmus elleni harc, valamint a fegyverexport kapcsán.
A török elnöki hivatal szerint Ankara a két északi országtól "megkapta mindaz, amit akart".
Magdalena Andersson svéd kormányfő szerint rendkívül jó megegyezés jött létre, szavai szerint "adnunk is kellett, és kaptunk is."
Ami "az adnunk is kellett" oldalt illeti, a két északi ország teljes támogatásáról biztosította Törökországot a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyekkel szemben. A két ország elítélte mindazokat a "terrorista szervezeteket", amelyek támadásokat hajtanak végre Törökországban.
Finnország és Svédország kötelezettséget vállalt arra is, hogy megakadályozza a Kurdisztáni Munkapárt és minden más terrorszervezet törökellenes tevékenységét saját területén. Ennek szellemében Helsinki már meg is szigorította a terrorizmus elleni törvényét, és Stockholm is hasonló lépésre készül.
Fontos akadályt jelentett az a fegyverszállítási embargó, amelyet több európai ország, köztük Svédország és Finnország léptetett életbe Ankara ellen annak nyomán, hogy Törökország 2019-ben behatolt Észak-Szíriába.
A memorandumban most mind Finnország, mind Svédország, mind pedig Törökország kötelezettséget vállalt arra, hogy érvénytelenít mindenfajta fegyverszállítási embargót.
A két élszaki ország ígéretet tett arra is, hogy eleget tesz azoknak a török megkereséseknek, amelyek a terroristagyanús személyek kitoloncolásának vagy kiadásának megfelelő kezelését célozzák.
Ankara jelezte, hogy első menetben a Törökország által terroristának tartott 33 ember, többnyire a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kiadatását fogja kérni Stockholmtól és Helsinkitől.
Egyelőre még kérdéses, hogy az Egyesült Államok eleget tesz-e annak a korábbi török kérésnek, amely amerikai fegyverek, mindenekelőtt harci repülőgépek vásárlását célozza.
Értesülések szerint erről Erdogan erről mindenképp tárgyalni kívánt Joe Bidennel Madridban.
Washingtoni források azt hangoztatták, hogy ennek nincs köze Finnország és Svédország tervezett NATO-csatlakozásához. Ugyanakkor általános vélekedés szerint az amerikai elnöknek kulcsszerepe volt abban, hogy sikerült a konfliktust megoldani.
Végezetül nem elhanyagolható tényező azt sem, hogy Erdogan a vétó feladásához időzítve jelentette be indulási szándékát a 2023-as elnökválasztáson
.A mostani megállapodások mindenképp növelik a hivatalban lévő államfő esélyeit, amelyek megcsappanni látszottak az országot rendkívül erősen sújtó gazdasági, illetve pénzügyi válság nyomán.