Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatóján elmondta: a dokumentumban Oroszországot "a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek" minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából.
Külön is hangsúlyozta, hogy az új stratégia "nagyon különbözik" a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.
Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült "kevesebbé tennie" a NATO-t, sőt, az ellenkezője történt, valamint az orosz elnöknek "nem sikerült bezárnia a NATO ajtaját", az továbbra is nyitva áll.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelméről elmondta: miután Törökország visszavonta tagságukkal kapcsolatos kifogásait, a két országot hivatalosan is meghívták az észak-atlanti szövetségbe.
Miközben a NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tartott, kiadták a zárónyilatkozatot, amely tartalmazza azt is, hogy a szövetség jelentősen növelni fogja az elrettentő és védelmi erőket. Erősítés jön a keleti szárnyon és a NATO határain (több ember és felszerelés), továbbá a korábban bejelentetteknek megfelelően 40 ezerről 300 ezerre emelik a magas készültségben lévő erők számát, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak.
A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor.
A szövetség további segítséget ígért Kijevnek, és megállapodtak egy olyan támogatási csomagról, melynek célja az ország védelmi rendszerének modernizálása.
"Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges" - fogalmazott a NATO-főtitkár, kiemelve, hogy a NATO-övezet számára fontos, hogy Ukrajna független és erős legyen.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. "A két százalék egyre inkább alapnak tekinthető, mintsem (kiadási) plafonnak" - fűzte hozzá.