Aligha véletlen, hogy ilyen körülmények között egyre több szó esik arról, hogy meghosszabbítsák a még megmaradt német atomerőműveknek az év végén lejáró működési idejét, valamint hogy újból hasznatba vegyék a széntüzelésű erőműveket.
A korábbi 17 atomerőmű közül Németországban ma már csak három üzemel, de a még 2011-ben elhatározott tervek szerint 2022 végén ezek is végleg beszüntetik működésüket.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán kialakult gáz-, illetve olajválság miatt az országban az ellátás biztosítása egyre inkább veszélybe kerül, és mind a politikusok, mind a lakosság körében egyre többen követelik a válsághelyzet enyhítésére képes megoldásokat.
Mindezt alátámasztja, hogy a megújuló energiaforrások használata inkább a jövő lehetőségei közé tartozik, továbbá az orosz földgáz, illetve a kőolaj helyettesítése nem biztosított.
A német koalíciós kormány - amelynek tagja a környezetvédelmet elsődlegesen zászlajára tűző Zöldek pártja - egyelőre elutasítja az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását célzó törekvéseket.
A kormányban a pártot képviselő gazdasági miniszter azt viszont sürgeti, hogy az áramtermelés céljából ismét beállítsanak tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.
Az alkancellári tisztséget is betöltő Robert Habeck szerint ezzel is azt akarják elérni, hogy maradjon minél több földgáz, amelyet el lehet tárolni a téli szezonra.
Hasonlóan vélekedett a Német Iparvállalatok Szövetsége (BDI) is. A szövetség szerint a hiány elkerüléséhez elengedhetetlen a gáztüzelésű energiatermelés visszafogása, ezért azonnal be kell állítani az áramtermelésbe a tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.
Egy friss felmérés szerint, írta a Tagesschau, a német lakosság többsége a kialakult gázválság nyomán azon a véleményen van, hogy elengedhetetlen a még működő atomerőművek további üzemben tartása. A megkérdezettek többsége nem ellenzi a széntüzelésű erőművek reaktiválását sem: 56 százalékuk emellett foglalt állást.
Ami az atomerőműveket illeti, különösen a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU hívei foglalnak állást a "hosszabbítás" mellett, de a három kormánypárt, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP közül az utóbbi támogatói is hasonlóan vélekednek.
Összességében a németek 61 százaléka vélekedik úgy, hogy továbbra is szükség van az atomerőművekre.
A zöldpárti gazdasági miniszter nem utolsósorban az energiaválság kezelésének köszönhetően mára Németország legnépszerűbb politikusává vált.
Robert Habeck pártját is maga után húzza. A Zöldek immár a második legnépszerűbb párt Németországban, alig lemaradva az első helyen álló ellenzéki pártszövetség, a CDU/CSU mögött.
Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában.
Berlin igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
A Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat június közepén technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget.
Robert Habeck több ízben is hangsúlyozta, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja srófolni az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében.