Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie – jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ennek kapcsán érdeklődésünkre elmondta: az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok végig szoktak menni egy úton, ennek sok fázisa van, egészen a laza kapcsolatoktól a társulási megállapodáson keresztül a potenciális tagjelölti státuszig, majd a tagjelölti státuszig. Amikor ezt megkapja egy ország, akkor lehetősége van arra, hogy a hagyományos úton elkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Ez általában azt jelenti, és azt szoktuk meg, hogy végigmennek az Európai Uniónak az ún. közösségi jogi fejezetein, jelenleg 35 fejezet van. Ha mindegyik esetében megállapodnak abban, hogy az adott ország harmonizálja jogszabályait, betart minden európai szabályt, akkor a végén tud a tagsági státuszig eljutni.
Ennek a lehetőségét adták most meg Ukrajnának és Moldovának. Ez azt jelenti, hogy majd valamikor valószínűleg a háború után elkezdődhetnek a tárgyalások – emelte ki a szakértő.
Gálik Zoltán emlékeztetett arra, hogy a héten ülésezik az Európai Tanács ülés, amelyen a tagállamok dönthetnek a bizottsági ajánlásról. A horvát elnök arról beszélt, hogy az ukrán uniós tagjelölti státus támogatását ahhoz kellene kötni, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia ugyanezt. Jelenleg potenciális tagjelölti státuszban van Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó. Fölmerült az, hogy más országokkal is kezdődjön meg ez a folyamat, vagyis ez nem egy lejátszott meccs az Európai Tanácsban, de azért az országok többsége az arrafelé hajlott, hogy legalább szimbolikusan meg kell tenni ezt a lépést Ukrajna felé – fejtette ki a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A szakértő szerint a szimbolikán túl praktikus része is lenne a folyamatnak, az, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia is közelítene az EU jogszabályrendszeréhez. Ezt már úgynevezett társulási megállapodáson keresztül, illetve speciális jogszabályon keresztül mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodáson keresztül öt éve megkezdtek ezek az országok.
Ukrajna esetében a korrupció és az ezzel kapcsolatos jogszabályoknak, reformoknak a hiánya akadályozhatja meg a továbblépést. Az európai integráció irányából többször elhangzott, hogy az igazságszolgáltatásnak a függetlensége, illetve a választási rendszernek a reformja, amit nagyon szerettek volna elérni. Ha elindulnak a tárgyalások, akkor valószínűleg azokon a területeken kezdődne tárgyalás, amelyek pont ezeket a területeket célozzák:
- a jogállamiság,
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- a közigazgatás reformja, illetve
- média sokszínűsége és védelme.
Utána kezdődhetnének el azok a tárgyalási fordulók, amelyek a gazdaságnak a területeit érintik, az egységes piac területét – emelte ki Gálik Zoltán.
A docens szerint egy
úgynevezett felfüggesztési záradékot szeretnének hozzácsatolni a szerződéshez, ami alapján bármikor leállíthatnák a tárgyalásokat.
Gálik Zoltán szólt arról is, hogy ha elindulnak a tárgyalások, akkor többek szerint jó lenne egy olyan rendszert kialakítani, hogy Ukrajna és a többi ország fokozatosan hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz.