Az ukrajnai orosz offenzívát követően Kirill moszkvai orosz pátriárka azonnal a területszerzésre irányuló háborút indító Oroszország mellé állt.
"Elődjéhez, II. Alekszijhez hasonlóan II. Kirill pátriárka is olyan vezetőnek bizonyul, aki messzemenőkig együttműködik a hatalommal" – tisztázta érdeklődésünkre Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, hozzátéve, ez már a szovjet időkben is hagyomány volt, de bizonyos értelemben következik is a keleti egyházak természetéből, ahol a világi és az egyházi hatalom nem válik annyira szét, mint a nyugati országokban.
Ferenc pápa már akkor, a háború elején jelezte, hogy második személyes találkozásukra Kirillel mihamarabb sort kell keríteni, április elején még úgy tűnt, hogy a nagy találkozást a Szentföldön üthetik nyélbe június 14-én. Hogy a találkozó mégsem jön létre, azt maga a katolikus egyházfő jelentette be április végén, mondván, "sok bonyodalmat okozna" a háborús helyzetben.
A pápa májusban már kemény szavakkal is illette a Vlagyimir Putyin mellett egyértelműen kiálló pátriárkát: "ne legyen Putyin ministránsfiúja". "Az ilyen nyilatkozatok nem járulnak hozzá a római katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közötti konstruktív párbeszéd kialakításához, amelyre most különösen nagy szükség van" – reagált akkor az orosz fél.
Az Európai Unió által Oroszország elszigetelése érdekében tervezett szankciók között már ekkor tervben volt Kirill pénzügyi és utazási elszigetelése, ezzel kapcsolatban viszont Orbán Viktor miniszterelnök május 6-án a Kossuth rádiónak adott interjújában közölte, a magyar kormány a vallásszabadság védelmében nem fogja hagyni Kirill pátriárka szankcionálását; az orosz egyházfő két nappal később az orosz "győzelem napi" liturgiában úgy fogalmazott, "senki ne merészelje fenyegetni hazánk szent határait".
Az elszigetelés természetesen anyagi természetű is lenne az EU részéről, hiszen – mint erre Sz. Bíró Zoltán külön kitért – Kirill pátriárka nem éppen szerény, visszafogott körülmények között él, köszönhetően annak, hogy "a magánhaszon reményében is derekasan kiveszi a részét" abból a munkából, amit a Kreml elvár tőle.
"Képtelennél képtelenebb dolgokat állít, például, hogy
Oroszország soha senkit nem támadott meg,
lényegében semmilyen formában nem szólítja fel az orosz vezetést, hogy vizsgálja felül ezt a háborús magatartást, ezzel egyébként kiváltva, amit egyébként nem is gondolt, hogy Ukrajnában, ahol 2018-ban egy kisebb csoport elnyerte az autokefalitást, vagyis a függetlenséget, egyesül a moszkvai fennhatóság alatt álló Ukrán Pravoszláv Egyházzal, így egy nagy, egységes nemzeti egyház jönne létre Ukrajnában, köszönhetően Putyin háborújának és Kirill magatartásának."
Az ukrán klérus joggal nehezményezi, hogy
az ukrán áldozatokról sosem tett említést Kirill
– fűzte hozzá a szakértő. Szerinte nyílt uszításról talán nem lehet beszélni Kirill esetében, mert annyira azért köntörfalaz, de fellépésével, magatartásával, háborúhoz való viszonyával semmit nem tesz a megbékélésért.
Május utolsó napján aztán az Európai Tanács ülésén elvi megállapodás született a hatodik szankciós csomagról, amelynek része lenne Kiril pátriárka szankcionálása, a végleges szöveg azonban egyelőre nem ismert, ezért kérdésként merült fel, Magyarország a miniszterelnök korábbi szavaival szemben mégis elfogadja-e az egyházi vezető szankcionálását. Tiszta vizet a pohárba Orbán Viktor öntött csütörtökön: a magyar kormány álláspontja nem változott az ügyben.
A moszkvai pátriárka a legjelentősebb és legnagyobb lélekszámú keleti keresztény egyház feje a 15 közül. Formálisan a jeruzsálemi egyetemleges pátriárkát tekintik az első számú egyházi vezetőnek, de súlya és befolyása sokkal kisebb, mint a moszkvaié.