Fél év telt el azóta, hogy Angela Merkel tizenhat év után hivatalosan is leköszönt a kancellári tisztségről. Azóta egyetlen beszédet sem tartott, és a nyilvánosság előtt nem is nyilatkozott. Most viszont véget vetett a hallgatásnak, mivel a Német Szakszervezeti Szövetség ünnepi rendezvényének fő szónoka volt.
A korábbi német kancellárt az elmúlt hónapokban több bírálat érte az általa vezetett kormányok orosz-, illetve Putyin-barát politikája miatt. A bírálatokból kijutott a jelenlegi államfőnek, Frank-Walter Steinmeiernek is, aki a Merkel-érában több éven keresztül külügyminiszter, sőt alkancellár is volt. Mind Merkelnek, mind Steinmeiernek azt rótták fel, hogy az Oroszországgal való szoros politikai és gazdasági együttműködéssel közvetve hozzájárultak Putyin Ukrajna elleni agressziójához. A volt kancellárt bírálták amiatt is, hogy évekkel ezelőtt Nicolas Sarkozy volt francia államfővel együtt megakadályozták Ukrajna NATO-csatlakozását.
Merkel nem reagált a bírálatokra, most azonban kiszivárgott, hogy nagyon készült a visszavonulása óta első nyilvános beszédére, amelynek elején külön felhívta a a figyelmet arra, hogy a háborúval is kíván foglalkozni.
"Természetesen nem vagyok semleges a konfliktusban"
– hangsúlyozta. A február 24-én indított orosz támadás a nemzetközi jog legdurvább megsértése, ami mélyen ható fordulópontot jelent Európa hidegháború utáni történelmében – fogalmazott Merkel.
A volt kancellár teljes szolidaritását fejezte ki az Oroszország által megtámadott Ukrajnával, támogatásáról biztosítva az ostromlott országnak az önrendelkezéshez való jogát.
"Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok, továbbá G7-csoportbeli partnereink minden arra irányuló erőfeszítését, hogy véget vessenek Oroszország barbár háborújának" – hangsúlyozta Angela Merkel.
Az egykori kancellár utalt arra is, hogy a háború katonailag, politikailag, gazdaságilag és szociális téren is hatalmas kihívásokat jelent. Azt azonban ma még senki nem képes felmérni, hogy Oroszország háborújának ténylegesen milyen messzemenő következményei lesznek – tette hozzá.
A korábbi német vezető külön felhívta a figyelmet a számtalan ukrán sebesültre, a megkínzottakra, illetve a halottakra. Utalt az orosz hadsereg által elkövetett durva emberi jogsértésekre, külön kiemelve a Bucsában és Irpinyben végrehajtott bűncselekményeket.
Emlékeztetett azon ukrán fiatalok százezreire, akik a háború kezdete óta az orosz támadások miatt hanyatt-homlok menekülni kényszerültek.
"Ebben a végtelen szomorúságban egy apró, de mégis rendkívül sokat jelentő reménysugár az ukránoknak a szomszédos országok által nyújtott támogatás" - mondta a volt kancellár, Lengyelországot és Moldovát emelve ki.
Beszédében Angela Merkel hangsúlyozta azt is, hogy a háború hatásai messze túlnyúlnak Ukrajna határain. Utalt a növekvő energiaárakra, illetve a német állampolgárok ezzel kapcsolatos aggodalmaira, és külön felhívta a figyelmet a többi között Afrika országaira, amelyeket súlyos éhínség fenyeget.
Ebben a drámai helyzetben rendkívüli jelentősége van az Európai Unió összefogásának
– hangsúlyozta beszédének záró fejezetében Angela Merkel, akinek korábbi uniós vezetői, illetve közvetítői szerepét ma is sokan hiányolják.
"Azt gondolom, nem túlzó azt mondani, hogy ez az összefogás ma létfontosságú" – fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy nem egyedül a kormányok azok, amelyeknek cselekedniük kell Európáért.
A 65 évvel ezelőtt elfogadott, az unió elődjét alapító Római Szerződés ma már csupán egy pillanat töredéke a történelemben. A békét és a szabadságot nem tekinthetjük magától értetődőnek 77 évvel a második világháború vége után sem - hangsúlyozta Merkel.
"Ezért a mostani alkalmat szeretném felhasználni arra, hogy emlékeztessek: valamennyiünknek hozzá kell járulnia az európai egységhez" – jelentette ki.
Beszédében Angela Merkel nem tett említést saját szerepéről az elmúlt tizenhat évben, illetve az általa elkövetett esetleges hibákról sem.