A kulcsfontosságú referendumot mindazonáltal egy szórakoztató eset "árnyékolta be". Alig pár nappal a voksolás előtt Koppenhágában még hiányzott több száz szavazatszámláló. Az illetékes hatóságok e-mailen igyekeztek önkénteseket toborozni, a több mint 171 ezer címzett esetében azonban az üzenet komoly megrökönyödést okozott. Az e-mailek ugyanis korántsem a szavazatszámlálók feladatait ecsetelték, hanem a terhes koppenhágai hölgyeket szólították fel arra, hogy vegyenek részt egy kutatási projektben.
A megdöbbenésről tanúskodó visszajelzések után a hatóságok korrigálták a hibát, és elnézést kérve immár a megfelelő üzenetet küldték ki. Mindez azonban semmit nem változtat azon, hogy
az ország történelmi fordulópont előtt áll.
Dánia ugyanis nem részese az unió védelmi politikájának, ami csaknem harmincéves múltra tekint vissza. Mindennek hátterében az az úgynevezett opt-out klauzula áll, amelyet a dánok 1992-ben a maastrichti szerződés megkötésekor vívtak ki maguknak. Egy évvel korábban Koppenhága még nemet mondott Maastrichtra, ami az Európai Unióban súlyos válságot okozott. Dánia akkor összesen négy kivételes szabályozást harcolt ki. Így
- nem vesz részt a közös igazságügyi politikában, és
- nem tagja az euróövezetnek sem.
- A harmadik kivétel az uniós állampolgárságot illeti, míg
- a negyedik az európai védelmi politika.
Ez utóbbi helyességét azonban ma már a kormány is megkérdőjelezi.
"Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni értelmetlen és brutális háborúja új korszakot nyitott Európa történetében, és új realitásokat jelentett" – mondta Mette Frederiksen miniszterelnök.
Történelmi idők történelmi döntéseket követelnek – fogalmazott a szociáldemokrata kormányfő, aki nem sokkal a háború kitörése után már azt hangoztatta, hogy az állampolgárokat az európai védelmi politikától való távolmaradás feladására kívánja ösztökélni.
Frederiksen ígéretet tett arra is, hogy az elkövetkező két évben mintegy 7 milliárd koronával (780 millió euró) növelik a katonai kiadásokat. Közvetlenül a referendum előtt a miniszterelnök megismételte, hogy az embereket az évtizedek óta élvezett különleges elbánás feladására szólítja fel.
A felmérések szerint törekvése mind a kormányban, mind a parlamenti pártok körében széles körű támogatást élvez. A közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy
az állampolgárok többsége ugyancsak az irányváltás mellett van.
Legutóbb a megkérdezettek 38 százaléka vallotta azt, hogy a különleges szabályozás feladása mellett van, 27 százalék viszont ellenezte. Május elején ugyanakkor még jelentős volt a határozatlanok aránya, minden harmadik megkérdezett akkor még nem tudott dönteni.
Elemzők szerint a NATO-csatlakozással kapcsolatos hivatalos finn és svéd szándéknyilvánítás számottevően befolyásolhatja a dánok döntését is. Mind Finnországban, mind Svédországban az ukrajnai orosz háború óta rendkívül jelentősen megnőtt a NATO-csatlakozás támogatottsága.
Ha a dánok többsége a mostani referendumon igennel szavaz, az történelmi fordulópontot jelenthet egy újabb európai országban.