A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, "hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén".
"Ezen túlmenően, ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadóországban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához" - mondta a diplomata.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy
az EU által kezdeményezett nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés előírja az objektív értékelését annak a valószínűségnek, hogy az átadott fegyverek árthatnak-e a békének és a biztonságnak,
és hogy felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, valamint a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekmények elkövetésére.
"Ez a szerződés megtiltja az egyszerű fegyverek átadását is, ha megbízhatóan ismert, hogy ezeket a fegyvereket népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, a genfi egyezmények súlyos megsértésére fogják használni - vagyis azoknak a bűncselekményeknek a gyűjteményére, amelyeket az ukrán neonácik és az ukrán fegyveres erők általuk vezetett egységei nap mint nap elkövetnek" - mondta
A diplomata szerint a Nyugat durván semmibe veszi azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek célja a nagypontosságú fegyverek árnyékforgalomba kerülése kockázatának minimalizálása. Kifogásolta, hogy az euroatlanti szövetségesek szerinte megszegik a végfelhasználói tanúsítvány rendelkezéseinek szigorú betartására vonatkozó sokéves gyakorlatot, amelynek egyik legfontosabb feltétele, hogy az importáló állam nem engedheti meg a kapott fegyverek újbóli kivitelét az exportáló ország vagy az adott technológiai szellemi tulajdon tulajdonosa írásos hozzájárulása nélkül.
"A fegyverszállítási kötelezettségek ilyen meggondolatlan megsértéséért
a felelősség teljes egészében a kollektív Nyugat országait terheli, élükön az Egyesült Államokkal"
- hangoztatta Zaharova.
A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Közölte, hogy Moszkva elkötelezettje a tárgyalásos rendezésnek és továbbra is várja az ukrán fél válaszát az az orosz megállapodástervezetre.
A szóvivő szerint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a helyzet ellenőrzött tényekre támaszkodó elemzése helyett ukrán "koholmányokra" támaszkodik, amikor Oroszországgal szembeni vádakat fogalmaz meg az ukrajnai háborús bűncselekményekről nyilatkozva. Mint mondta, a világszervezet vezető tisztviselőjének kijelentései távol állnak "az objektivitás és pártatlanság normáitól, amelyeket az ENSZ titkárságának és a világszervezet minden munkatársának követnie kellene".
Megjegyezte, hogy Bachelet nyilatkozatában mellékesen utalt az ukrán katonák és nacionalisták által a saját lakosságuk ellen elkövetett bűncselekményekre, ám, mint mondta ezek valódi mértékét megdönthetetlen dokumentumok bizonyítják.
Objektív vizsgálatot sürgetett annak a vádnak a kivizsgálásában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei különleges megfigyelő missziójának munkatársai rendszeresen adatokat szolgáltattak ki az ukrán fegyveres erőknek és szakszolgálatoknak, valamint a külföldi hírszerzés képviselőinek a donyecki és luhanszki "népi milícia" csapatainak elhelyezkedéséről. Zaharova szerint erre a célra használták a misszió kameráit, beleértve azokat is, amelyek a tűzszüneti rendszer betartását és a feleknek azt kötelezettségét voltak hivatottak ellenőrizni, hogy a felszereléseket és nehézfegyvereket raktárban tárolják.
Kifogásolta, hogy a missziónak a konfliktusövezetből visszavonuló munkatársai a szervezet költségvetéséből- így orosz tagdíjból is - létrehozott archívum nagy részét megsemmisítették, "ahogy egy szemben álló fél képviselői vagy a hírszerző szolgálatok szokták". Zaharova szerint a megszerzett adatok nagy része mégis visszaszerezhető és később bizonyítékként felhasználható.
A szóvivő azzal vádolta meg az EBESZ lengyel elnökségét, hogy az ukrajnai különleges megfigyelő misszió értékelésében eltérést mutat az objektivitás és a pártatlanság elveitől. Rámutatott, hogy Lengyelországnak ebben a szerepkörében egyértelmű megbízatása és hatásköre van, és senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy nyíltan támogassa a konfliktus egyik felét.