Csiki Varga Tamás szerint a német politika a haderőfejlesztés bejelentésével tabukat döntögetett ugyan az elmúlt két hónapban, ami a gyakorlati megvalósítást, például a modernizálás és a védelmi képesség növelését illeti, az inkább egyfajta kiigazítás, mintsem egy forradalmi képességnövelés. Lesznek olyan új elemek – köztük például az F–35-ös, ötödik generációs amerikai vadászrepülőgépek –, amelyek valóban új minőséget fognak megjeleníteni a Bundeswehrben, viszont az átfogó katonai védelmi képességek megerősítéséhez önmagában ez még kevés. Szerinte ennek érdekében hosszú távon kellene a finanszírozást és a modernizációt fenntartani.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa emlékeztetett, az eredeti bejelentés alkalmával, amire február 27-én kerített sort Olaf Scholz kancellár, nem volt még tisztázva, hogy a haderőfejlesztésre szánt százmilliárd eurós különleges alap beszámításra kerül-e a 2 százalékos GDP-szintbe, ami a NATO-elvárás szempontjából fontos elem, vagy pedig azon felül kell érteni. Noha az igazán forradalmi lépésnek az utóbbi eshetőséget lehetne tekinteni, azóta kiderült, hogy nem erről van szó, miközben ráadásul
számos „kérője” is van a pénznek a német kormány részéről
– tette hozzá a szakértő.
Részben a készenlétnek, illetve az eszközök bevethetőségének elmúlt 10-12 éves elmaradásait kell bepótolniuk, ami már önmagában is tetemes összeg lesz, másfelől fedezniük kell a modern fegyverrendszerek és eszközök beszerzését, gondolva itt az F–35-ösökre, vagy az izraeli Heron drónok felfegyverzéséhez szükséges rakétákra, de szó van légvédelmi rendszerek beszerzéséről és a már rendszerben lévő páncélozott szállító járművek modernizálásáról, illetve számnöveléséről.
Csiki Varga Tamás szerint senkit sem tölthet el elégedettséggel, hogy ezt a százmilliárdos alapot a németek be kívánják számítani a 2 százalékba, mert így rövid távon nincs esély az olyan európai együttműködésben fejlesztett programokra, mint az FCAS (Future Combat Air System), ami már a jövő technológiáját felvonultató hatodik generációs harci repülőgépek fejlesztést jelentené.
A szakértő arra is kitért, hogy az ukrajnai háború hatására egyfajta trendforduló következett be a német közvéleményben. A háború sokkhatása a politikai elitben és a társadalomban egyaránt láthatóvá vált, legfeljebb a szélsőjobboldali AfD, illetve a támogatói azok, akiket kevésbé érintett meg az orosz agresszió. Ennek eredményeként egy március eleji felmérés szerint a lakosság 78 százaléka támogatja az Ukrajnának nyújtott német fegyverszállítást, több mint 60 százalék a Bundeswehr fejlesztését, valamint 68 százalék a NATO keleti tagállamaiban a német jelenlét megerősítését.