Az oroszok lebecsülhették az ukrán saras időszak hatását a háborúra: az oroszul raszputyicának nevezett időszak évente kétszer fordul elő. Ősszel a heves esőzések hívják életre, tavasz kezdetén pedig a felmelegedés, melynek hatására a fagyos talajvíz megolvad, és járhatatlan sármocsárrá változtatja a földutakat.
Katonai szakértők szerint ez a sár több területen, főként északon nehezítette az oroszok előrenyomulását. A CNBC cikke szerint számos, interneten keringő videón láthatunk tankokat, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket sárba ragadva vesztegelni, akár elhagyatottan.
Évszázadok óta ismert jelenség
Elemzők és szakértők szerint az orosz haderőknek számítaniuk kellett volna arra, milyen terepviszonyok közé érkeznek majd: el kellett volna kerülniük az ukrán tavaszi sáros terep okozta mocsarat. A jelenség ugyanis ismerős lehetne a történelemkönyvekből is.
- Napóleon 1812-es oroszországi invázióját híresen lelassította a sár, ahogy
- Hitler seregeit is, amelyek 1941-ben megszállták az akkori Szovjetuniót, és ugyanolyan logisztikai problémákkal szembesültek a sár és a barátságtalan terep miatt, mint amilyenekkel az orosz csapatoknak az elmúlt hetekben kellett szembenézniük.
"Az ukrán sár, a raszputyica és a járhatatlan utak jelensége több száz éve ismert probléma. Napóleonnak is meg kellett vele küzdenie már. Olyan taktikai jellemző, ami előnyös az ukránok számára, és különösen fontos volt északon, ahol sokkal erdősebb a vidék" – mondta Maximilian Hess, a Külpolitikai Kutatóintézet munkatársa a CNBC-nek.
Kezdetben gyors orosz győzelemre számított mindenki, ám a nyugati erők felfegyverezte, erős ukrán ellenállás megállította az előrenyomulást. Az invázió kezdete előtt az oroszok százezres hadsereget vezényeltek az ukrán határok mellé, Fehéroroszországgal közösen szerveztek hadgyakorlatot, miközben Moszkva folyamatosan tagadta, hogy háborúra készülne.
Hiába gyakorlatoznak évek óta
A hadgyakorlatok ellenére azonban a katonai elemzők úgy látják, hogy a háború első szakasza – melyben délen és keleten jól haladtak az orosz csapatok, ám északon elakadtak, aminek hatására végül visszahívták csapataikat, hogy keletre koncentrálhassanak – mellőzött minden felkészültséget, tervezést és taktika előrelátást a katonai alakulatok részéről, melyekben rengeteg sorkatona harcolt.
Hess szerint
az, hogy az orosz hadsereg képtelen volt a saras viszonyokkal megbirkózni, megmutatja, mekkora problémák vannak a testületen belül professzionalizmus terén.
"Ez számomra kérdéseket vet fel. Az oroszok már majdnem egy évtizede végeznek hadgyakorlatokat, készülnek külföldi invázióra, de még mindig nem gondolnak arra, hogy a megfelelő egységeket a megfelelő helyekre tegyék és a megfelelő módon mozogjanak, és nem tudnak kezelni egy olyan jelenséget, amiről szó szerint 300 éve tudjuk, hogy problémát jelent" – fogalmazott.
Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország már az év elején meg akarta szállni Ukrajnát, de Kína kérésére elhalasztotta az offenzívát, hogy az ne árnyékolja be a február 20-án véget érő pekingi téli olimpiát.
Az ország mérete is kihívást jelent
Sam Cranny-Evans, a brit védelmi kutatóintézet elemzője a CNBC-nek azt mondta, hogy a legtöbb orosz katonai jármű képes lett volna megbirkózni a sárral, a gondok abból adódtak, hogy
több jármű használta ugyanazt a nyomvonalat,
ami előre látható probléma minden katonai parancsnok számára, aki ért a talaj és a terepjárók kölcsönhatásához.
"Sok járművük jól mozogna a sárban, feltéve, hogy nem hajtanak többször ugyanazon a pályán. Más dolgok jobban korlátozták a mozgásterüket, ami a logisztikájuk vasúti és közúti függőségét illeti" – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna mérete is extra kihívást jelentett az orosz hadigépezet számára, különösen az Oroszországtól távolabbi, például az észak-ukrajnai egységek számára.
Ezen egységek közül sokan azóta taktikai visszavonulót fújtak, hogy a keleti és déli régiókra összpontosítsanak, ahol jelenleg a háború második szakasza zajlik a Donbaszban és a Fekete-tenger mentén.