Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén – jelentette ki Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tallinnban.
Annalena Baerbock újságírói kérdésekre válaszolva elmondta:
Németország jelenleg vizsgálja, hogy a rendelkezésére álló Marder páncélozott szállító harcjárműveknek és a Leopard harckocsiknak milyen karbantartásra van szükségük
ahhoz, hogy azokat Ukrajna rendelkezésére bocsáthassák.
Hozzátette, hogy az ukrán csapatoknak külön kiképzésre volna szükségük az ilyen fejlett hadfelszerelések szakszerű használatához, Berlin azonban kész finanszírozni e képzéseket is. "Egymilliárd eurót biztosítunk (Ukrajna számára), hiszen nem csak a következő napokkal és hónapokkal kell számolnunk, hanem a következő évekkel is Ukrajna védelmét, a jövőbeli szabad Ukrajnát illetően" – fogalmazott a német külügyminiszter.
Baerbock észak-európai látogatásának második napján arról számolt be, hogy szerinte az egyik legnagyobb probléma a Mariupolban kialakított humanitárius folyosók biztonságának fenntartása. Mint elmondta, Németország a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen dolgozik azon, hogy "világossá váljék, az embereknek el kell hagyniuk a várost, és az orosz bombázásnak le kell állnia, hogy így az ártatlan embereket biztonságban ki tudják menekíteni (Mariupolból)".
A német külügyminiszter hangsúlyozta: Németország továbbra is mindent megtesz azért, hogy fegyverekkel és harci felszereléssel támogassa Ukrajnát.
A sajtótájékoztatón Eva-Maria Liimets, az észt diplomácia vezetője kijelentette, hogy az Oroszország ellen bevezetendő következő szankciós csomagnak feltétlenül tartalmaznia kell az energiahordozókra kivetett büntetőintézkedéseket is. Liimets szerint el kell érni, hogy "Oroszországnak olyan költséges legyen az Ukrajna elleni háború, hogy leállítsa a támadásokat". Ezért
az Európai Uniónak (EU) gazdasági szankciókat kell mérnie az orosz kőolaj- és gázszállításra is
– tette hozzá.
Mindeközben az észt parlament – Lettországot és Litvániát követve – megszavazta, hogy betiltsák a háborúban az oroszokat támogatónak és ezért jelképnek tartott "V" és "Z" betűk használatát az országban.