Ha Svédország és Finnország belép a NATO-ba, Oroszország nukleáris fegyvereket csoportosíthat át a Balti-tenger térségébe – közölte Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese.
Mint arról az Infostart is beszámolt, Finnország, amely 1300 kilométeren határos Oroszországgal, és Svédország fontolgatja, hogy csatlakozik a NATO-szövetséghez. Finnország a következő hetekben döntést hoz – jelentette be Sanna Marin miniszterelnök szerdán.
Dmitrij Medvegyev szerint ha a két északi ország csatlakozik a NATO-hoz, Oroszországnak meg kell erősítenie szárazföldi, haditengerészeti és légierejét a Balti-tengeren - írta a Reuters.
Az orosz politikus szerint ebben az esetben többé nem lehet beszélni "nukleárisfegyver-mentes" Balti-tengerről, ahol Oroszország kalinyingrádi exklávéja Lengyelország és Litvánia közé szorul.
"Szó sem lehet többé a Balti-tenger atommentes státuszáról – helyre kell állítani az egyensúlyt" – mondta Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt elnök.
Litvánia szerint az orosz fenyegetés nem újdonság, és Moszkva már jóval az ukrajnai háború előtt nukleáris fegyvereket telepített Kalinyingrádba.
"A nukleáris fegyvereket mindig Kalinyingrádban tartották; a nemzetközi közösség, a térség országai tökéletesen tisztában vannak ezzel. Fenyegetésként használják fel ezeket" - idézték Arvydas Anusauskas litván védelmi minisztert.
Ez a terület különösen fontos az észak-európai színtéren. Oroszország 2018-ban közölte, hogy Iskander rakétákat telepített Kalinyingrádba, amelyet a Vörös Hadsereg 1945 áprilisában foglalt el, és a potsdami konferencián kapott meg a Szovjetunió.
A NATO által SS-26 Stone néven ismert Iskander egy rövid hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétarendszer, amely hagyományos és nukleáris robbanófejeket is képes szállítani. Hivatalos hatótávolsága 500 kilométer, de egyes nyugati katonai források gyanítják, hogy hatótávolsága sokkal nagyobb is lehet.
"Egyetlen épeszű ember sem akar magasabb árakat és magasabb adókat, fokozott feszültséget a határok mentén, Iskandereket, hiperszonikus rakétákat és nukleáris fegyverekkel rendelkező hajókat, amelyek szó szerint karnyújtásnyira vannak az otthonától" - mondta Medvegyev. "Bízzunk benne, hogy északi szomszédaink józan esze győz" - tette hozzá.
Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozása az ukrajnai háború egyik legnagyobb európai stratégiai következménye lenne - jegyzi meg a Reuters.
Az észak-atlanti szövetséget 1949-ben alapítottak a Szovjetunió elleni kollektív nyugati biztonság érdekében.
Finnország 1917-ben nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és a második világháború alatt két háborút is vívott ellene, amelyek során több területét elveszítette.
Finnország csütörtökön hadgyakorlatot jelentett be Nyugat-Finnországban Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Lettország és Észtország erőinek részvételével.
Svédország 200 éve nem vívott háborút, és a háború utáni külpolitika a demokrácia nemzetközi támogatására, a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított.