A 2019 végén megválasztott elnök 2021. július 25-én felfüggesztette a parlament működését - amelyben a mérsékelten iszlamista Ennahda Mozgalom képviselői voltak többségben -, leváltotta a miniszterelnököt és saját kezébe vette a végrehajtó hatalmat, miután az egyre romló gazdasági helyzet és a koronavírus-járvány csapnivaló kezelése miatt tiltakozó, új választásokat követelő tüntetések robbantak ki.
Az államfő szeptember 22-én rendkívüli intézkedésekkel kibővítette jogkörét, gyakorlatilag rendeleti kormányzást vezetve be azzal a céllal, hogy a 2014-ben elfogadott alkotmány alapján létrehozott elnöki-parlamenti köztársaságot elnöki köztársasággá alakítsa át.
Az egyre fokozódó, tömegtüntetésekhez vezető elégedetlenség miatt Szaíd Kaisz elnök szeptember 29-én Nadzsla Buden Romdane személyében az észak-afrikai ország első női miniszterelnökét nevezte ki és alkotmányreformot ígért, de lényegében tovább folytatta a rendeleti kormányzást.
Az interneten tartott ülést a törvényhozás elnöksége és a parlamenti pártok vezetői alkotta parlamenti iroda kezdeményezte, a 217 képviselőből 120 vett rajta részt a független Tarek Fertiti parlamenti alelnök elnökletével.
Rasid Gannúsi házelnök, az Ennahda Mozgalom vezetője nem vett részt a virtuális plenáris ülésen.
Száztizenhat képviselő szavazta meg azt a törvénytervezetet, amely eltörölné az államfő által hozott rendkívüli intézkedéseket, amelyek szerintük akadályozzák a demokratikus folyamatot és egyszemélyi vezetést hoznak létre az arab tavasz bölcsőjében.
Az Ennahda képviselői és több független törvényhozó előrehozott parlamenti és elnökválasztás kiírását szorgalmazta, hogy az ország kilábaljon a politikai és társadalmi-gazdasági válságból.