A két csúcsértekezlet pontos napirendje még nem ismert, az azonban már előzetesen kiszivárgott, hogy a tagállamok vezetői tovább kívánják szigorítani az Oroszországgal szemben már korábban elhatározott szankciókat, és további katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának. A szándékot illetően szinte teljes az egyetértés a harminc NATO-, illetve a huszonhét uniós tagállam között, az újabb szankciók körét illetően azonban vannak nézeteltérések.
Az orosz agresszió rég nem tapasztalt egységbe kovácsolta a két szervezet tagállamait. Mind a NATO, mind az EU tagállamai azonos véleményen vannak annak megítélésében, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra a háború beszüntetése érdekében. Ezt a közös nézetet a napokban Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője úgy összegezte, hogy háborús bűncselekmény, amit az orosz hadsereg Ukrajnában követ el, és nem maradhat megválaszolatlan.
Ami azonban a mikéntet illeti, a tagállamok nem egyformán ítélik meg a tervezett intézkedéseket. Mindezt katonai fronton a többi között befolyásolja egyes országok földrajzi fekvése, gazdasági téren pedig jó néhány tagállam – köztük Magyarország – az orosz energiaforrásoknak való kitettsége.
NATO-csúcs Joe Bidennel
A rendkívüli NATO-csúcsértekezleten részt vesz Joe Biden amerikai elnök, aki a többi tagállami vezetővel egy véleményen van annak megítélésében, hogy a katonai-védelmi szervezet közvetlenül nem szállhat be a háborúba. Ez azonban nem zárja ki a további fegyverszállításokat Ukrajnának, legyen szó légvédelmi fegyverekről, páncéltörő rakétákról és egyéb fegyverekről. A tagállamok meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is, aki videókapcsolaton keresztül lesz jelen.
Elsősorban Lengyelország és a balti államok ugyanakkor ennél tovább is mennének, és sürgetik, hogy a NATO létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett, sőt Varsó javasolja azt is, hogy küldjenek békefenntartókat Ukrajnába. Joe Biden amerikai elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az élen azonban a tagállamok túlnyomó többsége ezt elutasítja, arra hivatkozva, hogy ezzel a NATO közvetlen hadviselő féllé válna, amit mindenképp el kell kerülni.
A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára a csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozó előtt. Jens Stoltenberg közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.
A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
Uniós csúcs: újabb szankciók jöhetnek
Hasonló a helyzet uniós fronton is. Teljes az egyetértés a tagállamok között abban, hogy további gazdasági, illetve pénzügyi szankciókra van szükség, és körvonalazódik immár az ötödik szankciós csomag, amelynek célja Oroszország elrettentése lenne attól, hogy a háborúban vegyi fegyvert vessen be, és az ukrán főváros, Kijev ellen is totális háborút folytasson. Több tagállam – mindenekelőtt Németország, Bulgária és Magyarország – határozottan ellenzi ugyanakkor az orosz földgáz, illetve kőolaj beszerzésére vonatkozó tilalmat, utalva arra, hogy az Oroszországtól való energiafüggőséget nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Olaf Scholz német kancellár szavai szerint ezek a szankciók jobban sújtanák Németországot, mint az orosz vezetést. Hasonlóan vélekedik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak a biztonságos energiaellátás érdekében szüksége van az orosz gázra.
Közös erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a vezetékes és a cseppfolyós földgáz, illetve a hidrogén közös beszerzésére – ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat-tervezet, amelybe betekintést kapott a Reuters. A szöveg szerint tekintettel a jövő télre, a tagállamok és a bizottság sürgősen együtt fognak működni a gáz, az LNG és a hidrogén közös vásárlásán. Előírnák a tagállamok azt is, hogy október 1-jéig legalább 90 százalékra fel kellene tölteni az EU területén lévő gáztárolókat. A zárónyilatkozat tervezete szerint a tagállamok megállapodnak: koordinálják a lépéseiket a tárolók feltöltésére és magát a folyamatot a lehető leghamarabb megteszik. Jelenleg az uniós gáztárolók együttes átlagos töltöttsége 26 százalék.
Mindkét csúcsértekezleten napirenden lesz az ukrajnai menekülteket befogadó, illetve segítő, elsősorban szomszédos országok – köztük mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország – támogatása is. A magyar kormányfő levélben tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy a rendkívüli körülmények miatt Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzá kíván jutni a neki járó uniós forrásokhoz. Orbán Viktor arra hivatkozott, hogy az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban.
A két csúcsértekezlettel párhuzamosan Brüsszelben egy harmadik hasonló, de kissé szűkebb körű csúcsszintű konferenciát is tartanak, amelynek keretében az úgynevezett G7-csoport, a legfejlettebb hét ipari országok vezetői ülnek össze. Aligha meglepetés, hogy az állam- és kormányfők az Ukrajna elleni orosz háború világgazdasági hatásairól egyeztetnek.