Az európai uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács szerdán közölte, hogy további 160 olyan orosz személyt - oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket - helyez szankciós listára, akik szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben.
Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák "prominens üzletemberek" akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban - a kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban - tevékenykednek. A szankciók a családtagjaikra is érvényesek. A Szövetségi Tanács - a parlamenti felsőház - büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a "Donyecki Népköztársaság", valamint a "Luhanszki Népköztársaság" közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.
A szankciók továbbá a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós szankciók megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül - ismételte meg a Tanács szerdai közleményében.
A vonatkozó jogi aktusokat az unió hivatalos közönyében teszik közzé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, hangoztatva, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió számos tagországa és más nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.