A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet - közölte kedden Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Twitter-oldalán.
"Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között" - állította bejegyzésében Nyikolenko.
Mariupolból már napok óta mintegy 200 ezer civil próbál elmenekülni. A külügyi szóvivő szerint nyolc teherautó és harminc busz indult el humanitárius segítséggel a városba, hogy aztán civilekkel induljanak vissza Zaporizzsja felé.
"Növelni kell a nyomást Oroszországra, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait"
- írta a szóvivő.
Eduard Baszurin, a donyecki szakadár "népi milícia" parancsnokhelyettese ugyanakkor a reggeli órákban azt állította, hogy ukrán nacionalisták akadályozzák a kimenekítési műveletet.
Szombat óta több evakuálási kísérlet is kudarcot vallott Mariupolból.
Időközben azonban Szumi városát már egy második, civilekkel teli konvoj hagyhatta el - ismertette Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese. Kedd reggel a térségben hirdetett fegyvernyugvást összességében betartották, így a civilek első hullámát, köztük ezer külföldi diákot is ki tudtak vinni az ostromlott városból.
Kijev 45 ezer lakosú Irpiny nevű elővárosából eddig csaknem háromezer embert menekítettek ki. Az embereket a szintén ostromlott fővárosba viszik az ukrán katasztrófavédelmi hatóság szerint. Ukrán állítások szerint vasárnap nyolcan vesztették életüket, mert orosz csapatok tüzet nyitottak a humanitárius folyosóra. Irpinyben napok óta nincs víz- és áramszolgáltatás, az elővárosban és térségében heves harcok folynak.
Harkiv polgármestere az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy szándékosan ágyúzzák a város polgári infrastruktúráját.
"Óvodákat, iskolákat, szülészeteket és klinikákat érnek csapások" - jelentette ki Ihor Terekov polgármester. Mint mondta, civil épületek százairól van szó, így ez szerinte nem véletlen, hanem célzott támadás. "Ezt a Harkiv ellen elkövetett népirtásnak tekintem" - húzta alá Ukrajna második legnagyobb városának polgármestere.
Terekov szerint a másfélmillió lakost számláló nagyvárosban megszűnt a vízellátás és a fűtés, jelenleg pedig az áramszolgáltatás helyreállításán fáradoznak. Mint mondta, a város lakóinak élelmiszerre, gyógyszerre és meleg ruhákra van szükségük, és minden segítséget szívesen fogadnak. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna le fogja győzni a támadókat.
Az ukrán nacionalistákat hibáztatják az oroszok
Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt "ukrán nacionalistákat" kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.
"Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra" - mondta Mizincev.
A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.
A vezérezredes szerint jelenleg a hivatalos Kijevnek nincs befolyása az Ukrajnában kialakult helyzetre, "minden alapvető döntést a nacionalisták és cinkosaik hoznak meg". Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőit az ukrán féllel történő összejátszással és az orosz fél alaptalan hibáztatásával vádolta meg.
A tábornok elmondta, hogy az ukrajnai területvédelmi zászlóaljak több mint 4,5 millió, biztonságos helyre távozni akaró civilt, köztük mintegy kétezer külföldit tartanak emberi pajzsként fogva. Mizincev szerint Oroszországban adatbázist állítottak össze a menekülni kívánó emberekről: az orosz hatóságokhoz 2 541 367 ukrán és külföldi fordult kimenekítési kérelemmel Ukrajna 1 917 településéről. Mint mondta, az elmúlt egy nap alatt 541 367 ilyen kérés érkezett.
Azt mondta, hogy az adatbázist Moszkva biztonsági okokból nem bocsátja Kijev és az ENSZ rendelkezésére, mert emberek sokaságának biztonságát veszélyeztetné, ha nacionalisták kezébe kerülne.
Beszámolója szerint Oroszország ukrán közreműködés nélkül egyetlen nap alatt több mint 5334 embert, köztük 781 gyereket menekített ki a Donyec-medence két szakadár köztársaságából "és Ukrajnából".
Moszkva a szakadár területeket az Ukrajna elleni háború elindítása előtt függetleneknek ismerte el.
Az orosz hivatalos szóhasználatban "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta Mizincev szerint 174 ezer embert, köztük 44 250 gyereket, valamint 20 033 magántulajdonú személyautót menekítettek ki Oroszországba. Beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium 946 tonna humanitárius rakományt szállított Ukrajnába, és 132 humanitárius akciót hajtott végre Zaporizzsja, Kijev, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében, valamint a Donyec-medencei "köztársaságokban".
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedden arról adott tájékoztatást, hogy Ukrajna "és a Donyec-medence" területére 430 tonna humanitárius segélyt szállított.
Mizincev tábornok azt is állította, hogy
a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határátkelőhelyek nem készültek fel "a területvédelmi zászlóaljak terrorja elől menekülők" fogadására.
Van, ahol a menekülők sora szerinte 40 kilométerre nyúlt, és a fagyban két napig kell várni a határátlépésre. Az állította, hogy az ukrán határőrök fejenként ötezer euróért cserében engedik külföldre távozni a sorköteles férfiakat.
Az ukrajnai háborúról tárgyalt kedden Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. A szűkszavú moszkvai tájékoztatásból annyi derült ki, hogy a megbeszélést Ankara kezdeményezte, és hogy a felek között szó esett a két katonai tárca közötti együttműködés aktuális kérdéseiről is.