Túlterhelt haderő bizonytalan helyzetben: így látja az orosz hadsereg jelenlegi szituációját Seth Jones, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke a CNN cikke szerint.
"Feltételezve, hogy 150 ezer orosz katona van Ukrajnában és a lakosság 44 millió fő, 3,4 katona jut ezer emberre. Ilyen létszámmal nem lehet területet tartani" - vélekedik Jones. Az orosz haderőarányt a világ korábbi háborúit követő megszállásokhoz hasonlította, mondván, hogy a sikeres háborúkban jóval magasabb volt a haderőarány.
Az 1945-ben Németországot megszálló szövetséges erőknél például 89,3 katona jutott ezer lakosra; 1995-ben Boszniában 17,5 katona jutott ezer emberre a NATO erőiből; 2000-ben Koszovóban 19,3 katona jutott ezer főre szintén a NATO erőiból, a nemzetközi erők pedig 2000-ben Kelet-Timorban 9,8 katonát jelentettek ezer lakosra.
A városokat sem tudnák megtartani
James Quinlivan elemző és matematikus 2003-as áttekintésében azt írta, hogy a sikeres megszálláshoz szükséges erőarány 20 katona ezer főre.
Jones szerint jelenleg annyi katona sincsen Ukrajnában, hogy egy elfoglalt nagyobb várost sokáig megtartsanak, ha pedig a megszállókat gerillaháború teszi próbára az ukrán kormány bukása esetén, akkor komoly veszélyben lesznek. A szovjet erők a második világháború vége után már folytattak hadjáratot ukrán felkelők ellen: a partizánháború a negyvenes évek végéig folytatódott Nyugat-Ukrajna egyes részein, de a szovjetek az ötvenes évek elejére a legtöbb fegyveres ellenállást szétverték.
A mostani invázió során utánpótlási vonalai már a korai szakaszban igencsak megnyúltak: egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint lehetséges, hogy
gyors győzelemmel kalkulálva elmulasztották megtervezni az utánpótlást.
Most azonban a hadműveletek fokozása várható: az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az ország Ukrajnán belüli pozícióit, puszta létszámukkal képesek lehetnek legyőzni az ukrán ellenállást.
A városi hadviselés kihívásai is nagyok
A múltbeli konfliktusokból kiindulva Oroszországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie Ukrajna városi területeinek, például a fővárosnak, Kijevnek az elfoglalása során.
"A városi terep hihetetlen erőforrásokat és előnyöket kínál a védekező erők számára arra, hogy aránytalanul nagy veszteségeket okozzanak a támadónak, hogy a támadó kifusson a stratégiai környezetből, és végül megállítsák a támadás lendületét" - vélekedik John Spencer amerikai és Jayson Geroux kanadai katonatisztek egy, a közelmúltban írt tanulmányukban.
A csecsen példa
Az orosz katonai járművek és páncélosok Kijev irányába felsorakozott 60 kilométeres oszlopa számára az, ami 1995-ben Groznijban, Csecsenföldön történt az orosz páncélosokkal, különösen baljós lehet. A csecsen szeparatisták
kétfős csapatokban, csak puskákat, gránátokat és gránátvetőket használva, pincékből és épületek felső emeletéről támadtak orosz páncélozott járművekre,
írták a katonatisztek.
"A harckocsik és más fegyverek nem tudták hatékonyan viszonozni a tüzet. A csapdába került járművekre csapásokat mértek, gyorsan visszavonultak, majd feljebb vonulta, hogy ismét csapást mérjenek az immár megbénult orosz oszlopokra" - írták. 1995 januárjában három nap alatt egy orosz dandár 120 páncélozott járművéből 102-t, 26 harckocsijából pedig 20-at veszített el Groznijban.