A kormányfő kollégájával, Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel egyeztetett, a találkozón megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről. Az ezt célzó közös alap a 2022-től 2026-ig terjedő időszakra évente 5-5 millió eurót biztosít a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára.
Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor elmondta: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak.
Kiemelte: megváltozott a helyzet Európában. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak.
Sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért
"Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett".
"Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk, és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni" Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét - mondta. Hangsúlyozta: minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál inkább erősebb lesz a hangjuk.
Orbán Viktor fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, mert meglátása szerint az nemcsak az itt élőknek, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak is jót tesz, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget. "Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni", amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog. Úgy látja, nagyon sok kihívással néznek szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. "Együtt könnyebb lesz megtalálni a válaszokat, mint külön-külön" - jelentette ki.
Megjegyezte: április érdekes hónap lesz, mert lesz négy fontos hétvége, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás.
Orbán Viktor arról is beszélt: Szlovénia továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország baráti befektetői környezetet fog működtetni a számára. Magyarország jelenleg a hetedik legnagyobb befektető Szlovéniában, de "a magyar gazdaság súlya alapján jobban szeretnénk szerepelni", és "szeretnénk a harmadik-negyedik helyre feljönni" - közölte.
Az ukrán helyzetről azt mondta: a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke. "Ugyanakkor a békéhez a jószándék kevés", a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, "a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke" - jelentette ki. Úgy vélte, "ebben nem állunk jól", mert nincs Európának olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és
amíg így van, "Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról"
- magyarázta. Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.
Az aláírt magyar-szlovén megállapodás hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő. Emlékeztetett: 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodással az elmaradásokat törleszti.
A két ország közötti kereskedelem növekedése tavaly 20 százalékkal volt több az előző évinél, "ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki" - mondta a szlovén politikus.
Cikkünk hamarosan frissül.