Richard de la Tour főtanácsnok indítványát csütörtökön tette közzé a luxembourgi Európai Bíróság, hozzátéve a mindenkori megjegyzést, hogy a főtanácsnoki vélemény nem determinálja a bírák majdani tényleges ítéletét. Másfelől viszont tapasztalati tény, hogy a kettő az esetek nagyon részében végül – kisebb-nagyobb eltérésekkel – megegyező.
Az Európai Bizottság a szokásos módon eredetileg kötelezettségszegési eljárással jelezte a még Sebastian Kurz-vezette osztrák kormány felé, hogy az utóbbiak által 2017-ben kezdeményezett és
2019 január 1-től hatályossá vált törvény a más tagállambeli ausztriai munkavállalók családi támogatásáról EU-szempontból jogsértő.
Ez utóbbi előzménye voltaképpen még a 2016 februári EU-brit megállapodásig nyúlik vissza. Ez volt az a dokumentum, amelyet David Cameron akkori brit miniszterelnök még az EU-tagsági népszavazás előtt, úgymond a brit "bennmaradás" egyfajta "előfeltételeként" tárgyalt ki a további huszonhét tagtárs vezetőivel, majd utóbb részben e megállapodásra is hivatkozva igyekezett a népszavazási kampányban az EU-tagság megőrzése mellett érvelni, mint kiderült, eredménytelenül.
A brit vonatkozásban kitárgyalt intézkedéslehetőség elvben nyitva állt volna bármely más tagországnak is, feltéve, hogy a brit egyezség hatályba lép (amire azonban a kilépés miatt végül nem került sor).
Az EU-brit megállapodás szerint uniós munkavállalók a hazájukban hátra hagyott gyerekeik után nem lennének jogosultak a fogadó országban alkalmazott családi pótlék teljes összegére, hanem ennek mértékét a származási ország szerinti kifizetésekhez arányítanák. A brit érv akkor az volt, hogy csupán Lengyelországból több százezren dolgoznak Nagy-Britanniában, akik élve az EU-jog nyújtotta lehetőséggel a brit szociális támogatást is igénybe veszik, miközben közülük sokan eredeti hazájukban hátra hagyták családjukat.
Brit részről ezt a helyzetet kitartóan sérelmezték, arra hivatkozva, hogy a családi támogatás a brit költségek szerinti megélhetéshez nyújt segítséget, ami azonban egy lényegesen alacsonyabb árfekvésű és csekélyebb összegű szociális hálót biztosító – elsősorban kelet-közép-európai – tagállamban aránytalan többletbevételnek számít. Ugyanilyen alapon tudni lehetett, hogy elsősorban
osztrák és német részről – ahol ismert módon szintén régtől fogva sok a kelet-közép-európai tagállamból érkező munkavállaló – arra készültek, hogy az EU-brit megállapodás hatályossá válása után maguk is alkalmazni fogják
ezt a kitételt.
Azzal azonban, hogy a brit kilépéssel a megállapodás soha nem lett hatályos, az EU-jog szempontjából is érvénytelenné váltak az abban foglaltak. Az Angela Merkel-vezette kormány ennek megfelelően ejtette is a családi támogatásra vonatkozó részek németországi átültetését, az osztrák kormány azonban láthatóan nem mondott le erről, oly annyira, hogy 2019-től tehát a helyi szabályozás részévé vált.
E szerint – miként arra a mostani luxembourgi közlemény szerint a főtanácsnok is visszautalt – az olyan külföldi munkavállalók számára juttatott "családi támogatás, eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, családi bónusz plusz, egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és tartásdíj után járó adókedvezmény, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel" úgymond
„kiigazításra” került, mindenkor követve a származási országban érvényes támogatási szintet.
Elvben ez lehetne többlettámogatás is, ha az utóbbi meghaladja az osztrák szintet, de kelet-közép-európai munkavállalók esetében persze minden esetben igazából csökkentést eredményez a beavatkozás.
A luxembourgi bírósági főtanácsnoka most e gyakorlatról állapította meg, hogy "Ausztriában a más tagállambeli állampolgár munkavállalóknak gyermekeik lakóhelyétől függetlenül ugyanolyan családi támogatásokban és adókedvezményekben kell részesülniük, mint amilyenek az osztrák munkavállalóknak járnak, mivel
az előbbiek ugyanolyan módon járulnak hozzá az osztrák szociális és adókedvezmény-rendszer finanszírozásához, mint az utóbbiak”.
Az uniós jog ugyanis kifejezetten előírja, hogy az olyan családi ellátások, mint az osztrák családi támogatás és az eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, nem csökkenthető vagy nem módosítható arra hivatkozással, hogy a jogosult családtagjai valamely más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel – mutatott rá egyúttal indoklásában Richard de la Tour EU-bírósági főtanácsnok.
.
Amennyiben a majdani formális bírósági ítélet is ezzel megegyező döntésre jut, az osztrák jogszabályt hatálytalanítani kell, és elviekben mindazok, akik ennek hatálya során csökkentett járandóságot kaptak munkavállalásuk idején az osztrák államtól, visszamenőleges korrekciót igényelhetnek majd.
Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellár a most kérdésessé vált jogszabály bevezetését annak idején azzal indokolta, hogy bécsi számítások szerint Ausztria évente mintegy negyedmilliárd eurót (több, mint 77 milliárd forintot) fizetnek olyan gyerekek támogatásra, akik nem is tartózkodnak Ausztriába.