A skandináv ország második világháború utáni történetének legsúlyosabb merényletét 2011. július 22-én követte el Breivik. Először Oslo kormányzati negyedében robbantott pokolgépet, amivel nyolc ember halálát okozta, majd a közeli Utoya szigetén a kormánypárt ifjúsági szekciójának táborában válogatás nélkül lövöldözni kezdett, és 69 embert gyilkolt meg.
A fővárostól mintegy 130 kilométerre lévő skieni kerületi bíróságnak
azt kell mérlegelnie, hogy az elítélt továbbra is veszélyt jelent-e a társadalomra, és ebből következően szabadon engedhető-e.
A 10 évvel ezelőtti ítélet szerint egyébként a börtönbüntetés bármikor szabadon meghosszabbítható. A mostani meghallgatásra három nap áll rendelkezésre a héten, plusz egy tartalék nap a jövő héten. Döntés is a jövő héten várható. A norvég jog értelmében Breiviknek 10 év után jár a meghallgatás lehetősége.
A 42 éves Breivik náci karlendítéssel lépett a bíróság elé kedden, zakójára és táskájára a fehérek felsőbbrendűségét hirdető jelmondatot tűzött, feltartott egy táblát is azzal a szöveggel, hogy "Stop your genocide! Against our white nations!" (Állítsátok le a népirtást fehér nemzeteink ellen!), és egy norvég neonáci mozgalom vezetőjeként mutatkozott be. Az AP amerikai hírügynökség szerint ezekkel máris azt sugallta, hogy a meghallgatást a fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteinek ismertetésére fogja felhasználni, nem pedig arra, hogy kérje szabadon engedését. Az áldozatok hozzátartozói tartottak is ettől, de szakértők szerint éppen emiatt korai szabadlábra helyezése szinte kizárt, ráadásul az illetékes ügyészség a meghallgatás előtt a férfi börtönben tartását indítványozta.