Jelentős volt a növekedés ez idő alatt Görögországban, Lengyelországban, Hollandiában, Máltán és Cipruson is. A kutatók száma egyetlen tagállamban, Romániában csökkent, ott 7 százalékkal kevesebben dolgoztak tudományos területen, mint egy évtizeddel korábban.
A cikkben megjegyezték, a magyarországi adat annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, 2010-ben még a GDP 1,13 százalékát tették ki, tavaly már az 1,6 százalékát, ami 1990 óta a legmagasabb érték.
Ezzel az eredménnyel Magyarország Lengyelország vagy Szlovákia mellett olyan országokat is megelőz, mint Spanyolország és Olaszország.
A k+f ráfordítások ilyen mértékű növekedése elsősorban a vállalatoknak, azon belül a feldolgozóiparban megjelent külföldi tulajdonú kutatási-fejlesztési központoknak köszönhető: a vállalatok e ráfordításai tavaly 589 milliárd forintot tettek ki a 2010-es 185 milliárd után, a növekedés közel háromszoros volt. Ennek következtében egy évtized alatt a korábbi másfélszeresére nőtt a vállalati kutatóhelyek száma, amivel sem az egyetemek, sem az állami kutatóintézetek nem tudták tartani a lépést - áll a cikkben.