Fejérdy Gergely szerint a németországi és franciaországi belpolitikai helyzet meglehetősen eltérő egymástól, így legfeljebb bizonyos európai témák lehetnek hatással, áthallással a választóik számára.
A két ország jövőbeni európai befolyását illetően komoly kérdésnek nevezte, hogy milyen kormányzata lesz végül Németországnak, hiszen az eddigiekben főként a német gazdaságon keresztül játszott nagyobb szerepet a német politika Európában. Ugyanakkor nem titok, hogy a francia elnökségre hajtó Emmanuel Macron – megválasztása esetén – nagyobb befolyást szeretne, hogy Franciaország nagyobb súlyt képviseljen az európai kérdésekben – tette hozzá a szakértő megjegyezve: ehhez persze megfelelő gazdasági erőre is szükség lenne, ami egyelőre nem nagyon látszik Franciaország mögött.
„Nem tartom valószínűleg, hogy a status quo, ami a merkeli időben fennállt, komolyabban változna, bármilyen erő is kerül hatalomra Németországban vagy Franciaországban” – fogalmazott.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy látja, Franciaországban, bár öt hónappal vagyunk a választások előtt, Emmanuel Macronnak elnöknek – matematikailag – van esélye arra, hogy folytathassa a munkáját újabb öt évig, míg Németországban a helyzet „eléggé formálódóban van”. A szociáldemokratáknak és a liberálisoknak van esélye jelen pillanatban, hogy kormányt alakítsanak, de amíg ez nem történik meg, nagyon nehéz politikusneveket fölsorolni, hogy ki lehet majd igazán befolyásos vezető – tette hozzá. „Bár Olaf Scholz szociáldemokrata jelölt a kancellári tisztség legfőbb várományosa, ez attól is függ, hogyan áll össze majd mögötte a koalíció.
„A matematika csak matematika, a politika meg más dolog” – tette hozzá a szakértő, ismételten utalva arra, hogy a német és a francia választásokat még nagy kérdőjelek övezik.