Sok szempontból különbözik a 2015-östől a most a fehérorosz határon kialakuló migrációs válság – emelte ki Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában. Az egyik eltérés a tömeg méretében van, most pár ezer ember jelent meg az unió határán, akkor csaknem egymillió ember hömpölygött végig Európán. A második különbség, hogy akkor egy konkrét háborús cselekmény váltotta ki a migrációs hullámot, Szíriában volt háború, nem is akármilyen, most viszont többségében irakiak jelentek meg, ott pedig nincs háború, és a migránsok nagy része nem is lenne jogosult menekültstátusra.
"Ezek az emberek azért vannak ott, mert Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök, ki tudja kinek a segítségével – a lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy egyértelműen Oroszország keze van a dologban –, gyakorlatilag
hibrid hadviselésbe kezdett az Európai Unióval szemben"
– mondta az EU Monitor főszerkesztője.
Nagy távolságról érkeznek a migránsok, és más, szomszédos országokban, így Oroszországban vagy Ukrajnában nem jelentek meg, így nagy a gyanú, hogy repülővel szállítják őket Fehéroroszországba. Emiatt gyanúba keveredett a Turkish Arilines és az az Aeroflot is, az Európai Unió különböző intézményei vizsgálatot folytatnak, nyomon követik a repülőgépeknek az útját, hogy például milyen sűrűséggel repkedtek az elmúlt időszakban – emlékeztetett Gyévai Zoltán.
Az érintett uniós tagállamok közül Litvánia és Lengyelország különböző hozzáállást tanúsít. A litvánok rögtön megkeresték a Frontexet, amelyek egyébként a központja éppen Varsóban van, hogy bocsásson rendelkezésükre megfelelő technikát, embereket, és kerítésépítésbe is kezdtek, míg a lengyelek az utóbbi megoldást választották. Mindkét ország kérte a költségei megtérítését, de a szakértő szerint erre nincs sok esély, mert Brüsszel még annak idején a magyar kerítésépítés kapcsán elfoglalt egy pozíciót, amiből most nem nagyon tud kihátrálni, és ezért ezt nem akarja finanszírozni.
"Ami gyengíti az Európai Unió reakcióját, hogy a mai napig nincsenek egységes migrációs és menekültügyi szabályok.
Az asztalon van egy terv, amiről a tárgyalások helyben topognak, viszont a régi rendszerről mindenki tudja, hogy már nem működőképes, ezer sebből vérzik, a valóság elszakadt a szabálykönyvtől, viszont nincs új szabálykönyv. Ezért ez a keleti végeken jelentkező migrációs válság azért érdekes, mert bizonyos szempontból érzékenyítheti, közelebb hozhatja a keleti országokat is ahhoz, hogy nagyobb hajlandóságot mutassanak a közös megoldás iránt" – értékelt Gyévai Zoltán.
A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.