Lengyelországnak meg kell szüntetnie a bírósági fegyelmi kamarák működését, hogy hozzáférhessen a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait ellensúlyozó helyreállítási alap forrásaihoz - jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtöki, brüsszeli sajtótájékoztatóján.
"Azt szeretnénk, ha a varsói vezetés a nemzeti helyreállítási tervbe egyértelmű kötelezettségvállalást iktatna be a fegyelmi kamara megszüntetésére vagy megreformálására, és a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli beiktatására irányuló folyamat elindítására vonatkozóan" - hangsúlyozta az elnök.
"Ez elengedhetetlen feltétel, de úgy gondolom megvalósítható, és sikerül megállapodásra jutnunk - tette hozzá.
Didier Reynders, jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén arról beszélt, hogy az uniós jog a megosztott szuverenitást jelenti, és a független igazságszolgáltatás a jogállam alapja. "Ezért is gondolom, hogy a Lengyelországgal kapcsolatos problémánk valódi aggályokra ad okot" - jelentette ki.
A biztos elmondta:
"A lengyel alkotmánybíróságnak az uniós jog elsőbbségét aláásó határozata egyedülálló és nem hasonlítható más ilyen jellegű döntésekhez az Európai Unióban."
"Azért egyedülálló, mert az alkotmánybírósághoz intézett kérelmet a lengyel miniszterelnök nyújtotta be. Továbbá a döntés az uniós szerződések egyik alapját támadja, és kétségeink vannak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban is" - jelentette ki. Hozzátette: az uniós tagállamok vitathatják az Európai Bizottság döntéseit, de nem az uniós bíróságét, amelynek minden ítélete kötelező érvényű, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.
"Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben" - szögezte le.
Reynders pozitív lépésként értékelte, az Európai Unió bíróságának szerdai döntését is, miszerint Lengyelország napi 1 millió eurót köteles kifizetni az Európai Bizottság részére, egészen addig, míg hatályon kívül nem helyezi a fegyelmi bírósági kamarák működését. Mint mondta, amennyiben Varsó nem tartja tiszteletben az ítéletet, és nem fizet, akkor a bizottság további eszközöket latba vetve fogja szankcionálni Lengyelországot.
A biztos hangsúlyozta azt is, hogy testülete mindenképpen alkalmazni fogja a kondicionalitási mechanizmust, amely a jogállamiság tiszteletben tartásához köti az uniós források folyósítását. Hozzátette: a bizottság nyitott arra, hogy vitát indítson a jogállamiság helyzetéről minden tagállamra vonatkozóan. "Azt viszont mindenkinek meg kell értenie - tette hozzá -, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk e tekintetben azokra a tagországokra, ahol a probléma rendszerszintűen van jelen".
A 2015-ös megállapodás betartását kérik
Az Európai Bizottság arra szólítja fel a világ kormányait, hogy teljesítsék a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Ursula von der Leyen a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek Rómában tervezett hétvégi csúcsértekezletét, valamint a november elején Glasgow-ba tervezett ENSZ-klímakonferenciát megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a tanácskozások során a brüsszeli testület sürgetni fogja a fejlett országokat, hogy növeljék éghajlatváltozás elleni kiadásaikat, teljesítsék a Párizsban elfogadott 100 milliárd dolláros célt.
Emlékeztetett: a fejlett országok azt vállalták, hogy 2020-tól 2025-ig 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országoknak, különösen a szigetállamoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez. Ehhez a célhoz az Európai Unió már több mint 25 milliárd dollárral járult hozzá, és költségvetésből 2027-ig további 4 milliárd euróval növeli elkötelezettségét - mondta.
Tájékoztatása szerint az Európai Unió az 1990-es szinthez képest eddig 31 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdaságát több mint 60 százalékkal növelte. A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodással fokozta éghajlat-politikai törekvéseit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet.
"Európában már minden feltétel adott ahhoz, hogy elérjük a klímasemlegességet, 2030-ra pedig legalább 55 százalékkal csökkentsük kibocsátásainkat"
- fogalmazott.
A világ többi vezető politikusának is hasonlóan kell eljárnia: támogatniuk kell az innovációt és az olyan beruházásokat, amelyek egy új, fenntarthatóbb gazdasági növekedésre irányulnak - közölte.
Elmondta azt is, hogy eddig hatvan ország csatlakozott az EU és az Egyesült Államok által kezdeményezett, metánkibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállaláshoz. A vállaltak szerint az aláíró országok 2030-ig 30 százalékkal csökkentik metánkibocsátásukat a 2020-as szinthez képest. Közölte, továbbá, hogy az EU partnerséget indít Dél-Afrikával a szén kivezetésének felgyorsítására. Az ország széntermelésének fokozatos felszámolásával párhuzamosan az unió segíti Dél-Afrika áttérését a megújuló energiaforrásokra.
A koronavírus-járvány elleni közdelemre vonatkozóan kijelentette: az világnak fel kell készülnie újabb járványok megjelenésére. Ennek része az ellenálló egészségügyi rendszerek fejlesztése - mondta.
Közölte, az EU a jelenlegi járvány végleges felszámolása érdekében továbbra is megosztja a területén gyártott koronavírus elleni vakcinákat az arra rászoruló országokkal. Az unió jövőre 3,5 milliárd adag oltóanyagot tervez előállítani, többségét külföldre szállítja, adományként pedig 500 millió adagot kíván biztosítani. Az elmúlt 11 hónapban az EU 1,2 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot exportált 150 országba, továbbá legkevesebb 880 millió dózist biztosított az európai állampolgároknak - mondta.
A G20-as országok találkozóján az uniós bizottság arra ösztönzi majd a fejlett országokat, hogy fokozzák a vakcinagyártás, segítsék a hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinák gyártásának megkezdését Afrikában, illetve az oltóanyagok megosztását a járvány elleni küzdelem sikerére - tette hozzá Von der Leyen.