A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint az EU "megkérdőjelezhetetlenül támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváit", és megerősíti az uniós bővítési folyamat iránti elkötelezettségét, ez közös stratégiai érdek is. A folyamat további lépéseire vonatkozóan azonban a nyilatkozat nem nevezett meg időtávot. Szerepel benne viszont, hogy az érintett partnereknek folytatniuk kell a hiteles reformokat, és integrációjuk ennek ütemétől függ.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a brüsszeli bizottság álláspontja egyértelmű, a Nyugat-Balkán helye az európai családban van. Az EU hitelességének is árt, ha nem lép mielőbb előre a folyamatban - tette hozzá.
Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az uniónak is vannak még feladatai az új tagok felvételét és teljes beilleszkedésük előkészítését illetően.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is.
Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.
Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában.
Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez. Mint Ursula von der Leyen elmondta, az EU egyik legfontosabb célja ezen a téren az integrált nyugat-balkáni piac létrejöttének segítése. Michel pedig azt emelte ki, hogy mindeddig példátlan mértékű uniós támogatásról van szó.
A partnerek a nyilatkozat szerint megerősítették, hogy osztják az EU értékeit és alapelveit. Uniós részről pedig jelezték, hogy továbbra is azt várják, a térség országai csatlakoznak a közös uniós külpolitikai döntésekhez.
A brdói értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy
jövőre is tartanak csúcstalálkozót ebben a körben, és rendszeressé teszik az EU-Nyugat-Balkán egyeztetéseket csúcsszinten.
Utaltak a találkozó résztvevői az afganisztáni válságból eredő migrációs nyomás miatti kihívásokra is. A zárónyilatkozat szerint az EU kész szorosan együttműködni partnereivel e kihívások kezelésében.
Charles Michel kiemelt kérdésnek nevezte a kisebbségek kezelését, és jelezte, hogy az EU ezen a területen is további előrelépéseket vár.
Energiaárak
A záró sajtótájékoztatón szó esett a növekvő energiaárak problémájáról is. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy
az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten előterjesztést jelent be a témában.
Charles Michel pedig azt mondta, hogy a bő két hét múlva Brüsszelben tartandó uniós csúcstalálkozón foglalkoznak a kérdéssel részletesebben.