A horvát válságstáb 270 napról egy évre kiterjesztette a védettségi igazolványok érvényességét csütörtöki sajtójelentések szerint.
A testület egyúttal további két héttel meghosszabbította a jelenleg is érvényben lévő járványügyi intézkedéseket. Az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak éjfélig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve. A védettségi igazolásokra a határátlépésnél is vonatkozik az egy év lejárati idő, beleértve a keleti vakcinákat is.
Hétfőtől ugyanakkor szigorítások is várhatók. Mindenki számára kötelezővé teszik a védettségi igazolást az egészségügyi és szociális intézményekben. Oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív koronavírusteszttel, nemcsak a dolgozóknak kell rendelkezniük, hanem a betegeknek, de az őket kísérőknek, illetve látogatóknak is. Kivételt képeznek ez alól a 12 évnél fiatalabb gyerekek.
Az elmúlt 24 órában 1710 új koronavírus-fertőzést azonosítottak az országban. A vírus okozta betegségben tizenketten haltak meg, kórházban 741 beteget ápolnak, közülük 94-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós országban eddig 1 817 444-en kaptak védőoltást - a jogosultak 44,7, a felnőtt lakosság 53,7 százaléka -, közülük 1 705 090-en már a második adagot is felvették.
A szomszédos Szlovéniában csütörtökre 1028 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a Covid-19 betegség szövődményeiben öt beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 420-an vannak kórházban, 109-en intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 124 330-an kaptak védőoltást, közülük 999 031-en már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 53, illetve 47 százaléka.
Az alkotmánybíróság csütörtökön átmenetileg felfüggesztette azt a kormányrendeletet, amely szerint október 1-jétől Szlovéniában csak oltási és gyógyultsági igazolással dolgozhattak volna az állami hivatalok munkatársai. A negatív teszt nem lett volna elég. A rendőrszakszervezet a múlt héten fordult jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz, amely eleget tett a kérelemnek. Azzal indokolta döntését, hogy a kabinet nem támasztotta alá kellőképpen, miért éppen ebben az ágazatban kötötte szigorúbb feltételekhez a munkavégzést.