Két évtizeddel a szeptember 11-i támadások után és kilenc évvel a háborús bűnökkel kapcsolatos vádak benyújtását követően a merényletekkel vádolt Hálid Sejk Mohamed és négy másik vádlott tárgyalása hosszas, koronavírus miatti leállást követően kedden újraindult. Tárgyalási időpontot ugyanakkor nem tűztek még ki, és ez a közeljövőben sem várható. Alka Pradhan, az öt vádlott egyikének kirendelt képviselője bohózatnak nevezi a történteket. Más ügyvédek nem mennek ilyen messzire, de szinte mindenki egyetért abban, hogy a vádlottak bíróság elé állítására tett erőfeszítések csúnyán félresiklottak – írja az NBC.
"Ez a kudarc nem a vádat emelők, a védők vagy a bírák hibája. Valójában a rendszerről szól, és ezt kell megérteniük az embereknek: a rendszer bukásra terveztetett" – mondta Kevin Powers, a Boston College nemzetbiztonsági szakértője, aki egykor a Pentagon katonai bizottságokért felelős irodájának adott tanácsot guantánamói ügyekben.
Titkolózás minden szinten
Hétfőn volt tizenöt éve, hogy George W. Bush amerikai elnök bejelentette: az al-Kaida kötelékébe tartozó foglyok megérkeztek a guantánamói börtönbe, csatlakozva több száz más, már az amerikai enklávéban fogva tartotthoz. Sok oka van annak, hogy az igazságszolgáltatás kerekei ilyen lassan őrölnek: logisztikai rémálom ide utazni, az erre a tárgyalásra létrehozott katonai bizottságok rendszerét az Obama-kormányzat a semmiből hozta létre, így
minden szabály vitatéma lehet,
ráadásul gyakran cserélődtek a bírák és az ügyvédek.
A védőügyvédek és más szakértők szerint a titkolózás miatt nyúlik el ennyire a folyamat. Évekbe telt, amíg a védőügyvédek megkapták az ügyfeleik elleni titkos bizonyítékok összefoglalóját, és azt mondják, még mindig nincs meg minden, amire szükségük van, annak ellenére, hogy mindannyian rendelkeznek szigorúan titkos biztonsági engedélyekkel. A tárgyalóteremben az újságíróknak és a családtagoknak vastag üvegfal mögött kell ülniük, amely mögé negyven másodperces késéssel érkezik a hang, hogy megakadályozzák, hogy a vádlottak valami titkosat áruljanak el.
A kínzás is a hallgatás oka
A védőügyvédek szerint egy komoly oka van az óvatoskodásnak: kormány még mindig próbálja eltitkolni, mi történt azokkal a foglyokkal, akiket a CIA titkos börtönökben tartott fogva és kínzott meg, mielőtt Guantánamóra szállították őket.
"A kínzások eltussolása az oka annak, hogy ezeket az embereket Guantánamóra szállították, és ez az oka annak is, hogy a guantánamói határozatlan idejű fogva tartás még mindig létezik
– mondta James Connell, Ammár al-Balucsi ügyvédje. – A kínzások eltussolása az oka annak is, hogy mindannyian Guantánamón gyűltünk össze a katonai bizottság 42. meghallgatásán, annak 15. évfordulóján, hogy ezeket az embereket Guantánamóra szállították."
A sajtó munkatársai évek óta nem kaphatnak interjúlehetőséget. A bírósági papírok szerint az ügyészek a védőket hibáztatják a késlekedések miatt, mivel egyik indítványt nyújtják be a másik után, és támadják a bizonyítékokat. Szakértők szerint az ügy előrehaladásának ütemében még egy évtizednyi eljárási meghallgatásra is sor kerülhet, miközben egyetlen vádlott egy évi fogva tartása Guantánamón 13 millió dollárba kerül. Jelenleg 39-en raboskodnak itt. A Biden-adminisztráció állítólag felszámolni tervezi Gunatánamót, de egy 15 millió dolláros bővítési projekt is zajlik a börtönkomplexumon, ahol egy meghallgatás egy teljes napos elfoglaltságot jelent most különgépekkel, koronavírusteszttel és egyebekkel.
Sok foglyot engedtek el
George W. Bush 2002-ben nyitotta meg a fogolytábort, elindítva az általa terrorizmus elleni háborúnak nevezett programot, amelynek célja az ellenséges harcosok határozatlan ideig történő fogva tartása volt. Az intézményt alacsony rangú gyalogos katonák és terrorista lángelmék töltötték meg, akiket vádemelés nélkül tartanak fogva.
A világméretű elítélés közepette a kormány végül több mint ötszáz foglyot engedett szabadon, és a többieknek hozzáférést biztosított ügyvédekhez.
Sokukat hazaküldték, vagy harmadik országba bocsátották, körülbelül 17 százalékuk azóta is terrorizmussal foglalkozik.
A múlt hónapban két korábbi guantánamói fogoly bukkant fel, akik kulcsszerepet játszottak abban, hogy a tálibok átvették az irányítást Afganisztánban. Barack Obama megígérte, hogy bezárja a börtönt, de ez nem sikerült, bár tovább csökkentette a létszámot, 41 főre. Donald Trump azt ígérte, hogy feltölti új rabokkal, de ezt sem következett be. Szakértők szerint a megmaradt foglyok közül sok ellen nem lehet vádat emelni, mert a bizonyítékok túl érzékenyek, vagy mert az általuk átélt kínzások javíthatatlanul beszennyezték az ügyet.
Eközben szeptember 11. vádlottjai igazságszolgáltatásra várnak. Az Obama-kormányzat idején az a terv, hogy New Yorkban tárgyalják ügyüket, széles körű politikai ellenállás közepette meghiúsult.
"Semmi kétségem sincs afelől, hogy Hálid Sejk Mohamed bűnös – mondta Terry McDermott, a férfi utáni vadászatról szóló könyv szerzője. – Ő maga is újra és újra beismerte ezt, ennek egy nagyon egyszerű, nyílt és egyértelmű ügynek kellett volna lennie. Ha az ügyet a New York-i déli körzetben tárgyalták volna, ahol már 200 terrorista ügyével foglalkoztak, a fickó már tíz évvel ezelőtt börtönben lett volna, vagy kivégezték volna.
De aki járt Guantánamón, az látta a helyzetet. Az egész dolog nevetséges."