Magas láz, ízületi fájdalmak, fejfájás, kiszáradás, hányinger, időnként testszerte jelentkező kiütések: a betegség tünetei, mellyel sok száz ember került kórházba, ötvenen pedig, többségükben gyermekek, belehaltak. Az érintettek koronavírustesztje kivétel nélkül negatív lett. India legnépesebb tartománya épp csak talpra áll a koronavírust követően, a misztikus láz híre így pánikot keltett Uttar Pradeshben – írja a BBC.
A dengue lehet a felelős
A leginkább érintett területeken az orvosok úgy gondolják, a tünetekért a dengue-láz lehet a felelős. Sok páciens került nagyon alacsony vérlemezkeszámmal kórházba, ami a dengue nagyon súlyos eseteire jellemző tünet.
"A kórházba szállított betegek, különösen a gyerekek, nagyon gyorsan meghalnak"
– mondja Neeta Kulshrestha, Firozabad körzet legmagasabb rangú egészségügyi tisztviselője. Ezen a környéken az elmúlt héten 40 ember, köztük 32 gyerek halt meg.
A nőstény szúnyogok által terjesztett dengue elsősorban trópusi betegség, több száz éve terjed Indiában. Több mint száz országban endémiás, de az esetek 70 százalékát rendszerint Ázsiából jelentik. Négy dengue-vírus létezik, a gyermekek pedig akár ötször nagyobb valószínűséggel halnak meg egy második dengue-fertőzés során, mint a felnőttek. A betegséget az egyiptomi csípőszúnyogok terjesztik, melyek a házakban és azok környékén vizet tartalmazó tartályokban szaporodnak.
"Az emberek biztosítják a szaporodási helyeket, csak az emberek tudják elvenni azokat tőlük" – mondja Scott Halstead, a szúnyogok által terjesztett vírusok egyik vezető szakértője.
Más is állhat a hátttérben
A dengue közel 100 millió súlyos, komoly vérzéssel, szervi károsodással járó esetét jelentik világszerte minden évben. A WHO szerint a koronavírus- és a dengue-járványok együtt potenciálisan pusztító következményekkel járhatnak a veszélyeztetett lakosság körében.
Azt ugyanakkor nem tudni jelenleg, hogy valóban csak a dengue-láz felel-e a mostani indiai esetek mindegyikéért: a 200 milliós tartományban jellemző a rossz higiénia, az alultápláltság a gyermekek körében, valamint nehezen elérhető az orvosi ellátás.
Évről évre sok hasonló lázas esetet jelentenek innen a monszunokat követően.
A szúnyogok terjesztette japán agyvelőgyulladás, amelyet először 1978-ban azonosítottak Uttar Pradeshben, mér több mint 6500 emberéletet követelt. A betegség főként Gorakhpurban és a szomszédos körzetekben terjedt el, amelyek a Himalája lábánál fekvő, Nepállal határos, alacsonyan fekvő és árvizekre hajlamos területeken fekszenek. Ezek táptalajt biztosítanak a vírust terjesztő szúnyogoknak. 2013-ban immunizációs kampány indult meg a betegség felszámolására, de azóta is bekövetkeznek halálesetek a gyermekek körében, már idén is feljegyeztek 428 esetet és 17 halálesetet.
2014-ben az agyvelőgyulladásban és szívizomgyulladásban elhunyt gyermekek egyre magasabb száma miatt kutatók 250 érintett gyermeket vizsgáltak meg Gorakhpurban. Megállapították, hogy közülük 160-an antitesteket mutattak ki a bozóttífuszt okozó baktériummal szemben. Ez vírussal fertőzött atkák csípésével terjed: az atkák monszunok után telepednek meg falusi növényeken. A kutatók úgy találták, az érintett gyerekek háztartásában tárolt tűzifán megtalálhatók az atkaegyedek, így a betegséget a gyerekek elkaphatják tűzifa kezelésekor, vagy ha fertőzött bokorba ürítenek.
Uttar Pradesh hat körzetében a a bozóttífusz és a dengue volt a leggyakoribb felelős a lázas esetekért monszunt követően 2015 és 2019 között. Egy másik, potenciálisan halálos kimenetelű bakteriális fertőzés, az állatról emberre terjedő leptospirózis és a szúnyogok által terjesztett chikungunya okozta a többi esetet.
A hanyagság is gond
2006-ban olyan esetek is bekövetkeztek, amelyek ugyanakkor egyik patogénhez sem lehet kötni: mint kiderül, ezekben az esetekben
a lázat és a halált a mérgező kassziabab fogyasztása okozta.
A gyermekek megbetegedését a kutatók szerint akkor a szegénység, az éhezés, a szülői felügyelet hiánya, a tudatlanság,a játékok hiánya és a növényhez való könnyű hozzáférés okozta.
A mostani megbetegedések hátterében sem tudni tehát, milyen patogén vagy egyéb tényező állhat, és az is tény, hogy a lázas betegségek lefolyása sincsen jelenleg megfelelően dokumentálva. Ha csak a dengue a ludas, az arra utal, hogy a kormány nem tesz eleget annak érdekében, hogy a szúnyogokat megfossza a szaporodásukhoz szükséges körülményektől.