Kaló Máté az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette: bár az adatfelvétel alapvetően az amerikai katonák kivonulása kezdetén született, ahhoz, hogy ennek a híre a szélesebb közvéleményhez is eljusson, el kell telnie bizonyos időnek, következésképp rövid távon további pár pontos esés prognosztizálható majd az amerikai elnök népszerűségét illetően. „Hogy hosszú távon mi lesz a hatása, azt nem tudjuk megmondani” – folytatta a külpolitikai elemző –, mert az sem elhanyagolható tény, hogy az Egyesült Államok lakossága körében – a durván két évtizede tartó – afganisztáni háborúnak igen magas, 70 százalékos elutasítottsága van, tehát
a kivonulás egy olyan fejlemény, amit a lakosság többsége támogat.
Így valójában a kivonulás körülményei lehetnek azok, amivel a társdalomnak problémája akadhat, aminek várhatóan Joe Biden lesz az „első számú bűnbakja”.
A szakember szerint nagyon „faramuci harapófogóban” találhatta magát az amerikai elnök. Ugyanis, a Biden-adminisztráció – feltételezhetően – tisztában lehetett azzal, hogy a tálibok belátható időn belül át fogják venni a hatalmat az afgán állam fölött, de ha az evakuációt azelőtt megkezdték volna, hogy a katonákat kihozzák Afganisztánból, azzal előre deklarálták volna, hogy egyáltalán nem bíznak az afgán kormány stabilitásában – utólag már látható, hogy ez tényleg nem volt meg. Szemléletes, hogy az afgán elnök rengeteg pénzzel, még jóval Kabul eleste előtt elhagyta az országot, és magára hagyta a társadalmat, valamint a hadsereget, amit rengeteg pénzből képzett ki és fegyverzett föl korábban az Egyesült Államok – magyarázta Kaló Máté.
„Ez a hadsereg nagyjából a tálibok ölébe hullott.”
A külpolitikai elemző megfogalmazása szerint mindez kívülről nézve borzasztó kudarcnak tűnik, főleg úgy, hogy Joe Biden korábban olyan nyilatkozatokat tett, hogy nem kell semmiféle, a valóságban egyébként később sorra bekövetkezett fejleményektől tartani, ami
egy nagyon inkompetens kormányzásnak a képét festi akkor, amikor Joe Biden egyébként is egy belpolitikai válság közepette lett elnök.
Bár a munkanélküliségi adatok jól mutatnak, hiszen az elnök hivatalba lépésekor 6,5 százalékon állt, jelenleg pedig durván 5,5 százalék, valamint az amerikai gazdaság is kezd magára találni, viszont a járványkezeléssel továbbra sem haladnak a kívántak szerint – fogalmazott Kaló Máté.
Megjegyezte, a járvány legelemibb megítélését illetően hatalmas különbségek láthatók párthovatartozás szerint, kódolva, hogy az amerikai társdalmon belül komoly nézeteltérések és értékelésbeli eltérések vannak a témával kapcsolatban. Hiszen hiába áll az amerikai kormányzat rendelkezésére elégséges vakcina a teljes népesség beoltására, 50 százalék fölött pár százalékponttal megállt az oltottsági ráta, és nagyon nagy eltérések vannak a demokrata és republikánus államok között. Előbbiek főleg a keleti és nyugati parton az 55 és a 70 százalékos sávban állnak a beoltottsági aránnyal, így ott nem is olyan vészes a már megkezdődött negyedik hullám, azonban
vannak olyan déli – szinte kizárólag republikánus vezetésű – államok, ahol a 40 százalékot is alig éri el az oltottság.
„Ez egy államon belüli adat, de képzeljük el, hogy a városok és a vidék között mekkora eltérések lehetnek.”
Kaló Máté végezetül hozzátette: a fentiek ismeretében ugyanakkor nem gondolná, hogy hatalmas kilengések várhatóak Joe Biden megítélésében, ahogyan az Donald Trumpnál sem volt tapasztalható – a nagyon ellentmondásos elnöksége ellenére sem, hiszen az ő idejében nagyon beárazódtak és beágyazódtak a megosztottságok, tehát nem igazán volt mozgás a szekértáborok között.