Valentin Inzkótól évek óta kérte a nemzetközi közösség, hogy fogadtasson el olyan törvényt Bosznia-Hercegovinában, amely büntetné a srebrenicai népirtás tagadását, ám a főképviselő ezt mindeddig elutasította, mondván, ezt nem neki, hanem az ország politikusainak kell javasolniuk. Mivel megbízatása lejárt, ilyen törvény pedig nem született meg, távozása előtt maga rendelkezett erről.
A kiadott kötelező érvényű rendelkezés szerint - amely nyolc nap múlva lép életbe - ezentúl hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan jóváhagyja, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtás bűntettét, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság már megerősített. A törvénymódosítás tehát nem kizárólag a srebrenicai népirtásra vonatkozik, hanem sokkal tágabb területet fed le.
Valentin Inzko megbízatása augusztus elsejével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket is hozni.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.
Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Valentin Inzko pénteken bejelentett törvénymódosítását, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja szerint a törvény az ország felbomlásához vezethet. Milorad Dodik korábban többször is kifejtette már, hogy véleménye szerint a boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához.
Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák tagja viszont úgy véli, Valentin Inzko ezzel teljesítette a kötelességét az áldozatokkal szemben, és lelkiismeretének, valamint a daytoni megállapodásnak megfelelően járt el.