Az eset előzménye, hogy Németországban rövid időn belül két munkaadó is a fejkendő viselésének beszüntetésére szólította fel mohamedán női munkavállalóját, majd ennek megtagadása után nem engedték az érintetteket tovább dolgozni. (Egy hamburgi beteggondozó szolgálat és egy nürnbergi gyógyszertár alkalmazottairól van szó.)
Az ügyből per lett, először német bíróság előtt, ám ez felfüggesztette az eljárást és az Európai Bírósághoz fordult jogértelmezésért. Az utóbbi állásfoglalásában megállapította:
„Bármilyen politikai, filozófiai vagy vallási megkülönböztető jegy
viselésének a megtiltása elfogadható lehet, ha a munkaadó számára lényeges, hogy semleges imázst képviseljen ügyfelei felé,
illetve ha kerülni akarja társadalmi viták kirobbanását”.
A „semleges imázs” elérése „legitim cél” a luxembourgi indoklás szerint, különösen, ha ennek híján a szolgáltató üzleti tevékenységének fenntarthatósága kerülhet veszélybe.
Másfelől viszont – tette hozzá az EU bíróságának állásfoglalása – a semlegességre törekvés megkülönböztetés nélkül valamennyi munkavállalóval szemben egyformán alkalmazandó. Ennyiből az a tény, hogy a két munkaadó közül az egyik a kereszt medál viselését sem engedélyezte dolgozóinak, helyes lépésnek tekintendő – áll a luxembourgi bejelentésben.
Az Európai Bíróság döntése jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, amelyek többsége idézte a „Nyitott társadalom igazságszolgáltatási kezdeményezés” nevű civil szervezet válaszul született nyilatkozatát, miszerint
a luxembourgi érvelés „ajtót nyitott a semlegesség álcájába öltözött iszlámüldözés előtt”.
Maryam H'madoun, a szervezet munkatársa több sajtónyilatkozatban is kifejtette, hogy a „semlegességi álöltözet” szerinte mostantól kezdve kiváló ürügyként fog szolgálni hasonló intézkedések sora előtt. Pedig – tette hozzá H'madoun – szerinte éppen a mindenkitől elvárt semleges megjelenés a természetellenes és diszkrimináló a hívőkkel szemben.
Annyi bizonyos, hogy a bejelentés hírére külön nyilatkozatban ítélte el a luxembourgi állásfoglalást a török külügy is mint amely szerinte figyelmen kívül hagyja a vallásszabadságot, és egy úgymond amúgy is iszlámellenes légkörben jogi fedezéket kínál további diszkriminációk számára.
Sajtójelentések megjegyzik, hogy az elmúlt 10-15 évben a muszlim fejkendők viselésének valamilyen formájú tilalmát határozták el az EU-országok között Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Franciaországban, Lettországban, Luxembourgban és Németországban.