Alig több, mint két héttel a mintegy ezer, ttöbbségében nyugdíjas francia katona – köztük 24 volt tábornok – nyílt levelének április 21-i közzététele után vasárnap este újabb levelet és petíciót tett közzé a Valeurs Actuelles című szélsőjobboldali francia hetilap. A levelet ezúttal már névtelenül, azzal a közléssel hozta le a lap, hogy szerzői a hadsereg aktív szolgálatot teljesítő tagjai.
A fejlemény sokakat meglepett, mivel az első nyílt levél után – amelyik az „ország iszlámosodása” és a „külvárosi hordák” társadalmi nyugalmat szétfeszítő léte, továbbá a kormány szerintük gyenge, megengedő politikája miatt Franciaország „széthullására” és közeli „polgárháború kirobbanására” figyelmeztetett – a francia kormány igen erőteljesen reagált.
A védelmi miniszter, Florence Parly is megszólalt az ügyben, katonai törvényszéki eljárást helyezve kilátásba az aktív katonai szolgálatot teljesítők esetében, a nyugdíjasoknál pedig rangjuk és nyugdíjuk megvonásának lehetőségét sem zárták ki.
A minderre válaszul most vasárnap született
újabb levél „gyávaságot és csalást” vet a kormány szemére, amiért a „hadsereg veteránjainak becsületébe gázol”,
és „beszennyezi érdemeiket”, holott a szerzők szerint utóbbiak egyetlen vétke, hogy „szeretik hazájukat, amelynek látható hanyatlása” fájdalommal tölti el őket.
Az újabb levél szerzői egyúttal nyíltan védelmükbe vették a francia közügyekben hangjukat felemelő aktív és visszavonult katonákat, úgy vélve, hogy „a hadsereg éppen az a hely, ahol az igazat mondjuk, mert az életünket tesszük fel érte”. (Az első levél után a védelmi miniszter egyik legelső intelme arra vonatkozott, hogy a francia fegyveres erő nem avatkozhat a politikai életbe, hanem alkotmányos kötelessége semlegesnek maradni.)
A Valeurs Actuelles, amelyik a második levél mellett honlapján közzétette a szerzők közös petícióját is, hétfőn kora délelőtt azt jelentette, hogy ez utóbbit addigra már több, mint 74 ezren aláírásukkal támogatták. Megfigyelők emlékeztetnek, hogy az első felhívás után készített felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett a közös levélben foglaltakkal.
Az is kiderült ugyanakkor, hogy ez az egyetértés inkább csak a levélben leírtakra vonatkozott, nem pedig arra a tényre, hogy katonák akarnak politikát csinálni Franciaországban, méghozzá jó érzékkel arra a napra időzítve felhívásuk közzétételét, amely éppen az Ötödik Köztársaság megalapítója, Charles de Gaulle elleni katonai puccskísérlet hatvanadik évfordulója volt.
A hadsereg egyes csoportjainak szervezkedése – még ha egyelőre csak propagandisztikus célokat is szolgál – szakértők szerint egyszerre számít szokatlannak és sokak számára részben nyugtalanítónak is a jelen francia közéletben, ahol éppen a De Gaulle elleni puccskísérlet leverése óta a védelmi erőket a francia közhatalom semlegesített és politikai iránytól függetlenül államhű pillérének tekintik.
Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy a feszültség ismételt generálása
mely politikai erők érdekeit szolgálja majd a jövő évi választásokon.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke – akit jelenleg Emmanuel Macron fő kihívójának tekintenek – legutóbb határozottan kiállt az első levél szerzői mellett, amivel azonban egyes megfigyelők szerint több lehetséges támogatót veszíthet az általa megnyerni akart „átlagfranciák” körében, mint amennyit nyerhet a főként dél-franciaországi szélsőségesebb társadalmi, politikai csoportoknál.