Feledy Botond: messze nem a vakcinakapacitás a fő kérdés az EU-ban

Feledy Botond szerint két aspektusa lehet annak, hogy az Ursula von der Leyen által áhított 70 százalékos átoltottság megvalósuljon – ami az unió teljes felnőtt lakosságát illeti – a nyár elejére: a kapacitás és a szándék.

Előbbi kapcsán emlékeztetett, Európa eddig nagyjából 400 millió dózis koronavírus elleni vakcinát volt képes előállítani, bár ennek a felét tartották csak a határokon belül, de nagyjából 160 millió adagot már eloltottak. Vagyis a kapacitás megvan, így a nagy kérdés, hogy vajon az oltásellenes-dezinformációs kampányok, továbbá az egyéb megfontolások hatására az említett 70 százalék önként hajlandó-e magát beoltatni.

Nem időszerű kérdés

Vélhetően a fentieket erősítené az Európai Bizottság elnöke, illetve Emmanuel Marcon korábbi felvetése, amely a vakcinák szabadalmi korlátozásának feloldását célozná. Magyarán, hogy a tagállamok – megkapva a „receptet” – maguk is gyárthassák az oltóanyagokat. A hét végi EU-csúcs ezzel kapcsolatos hozadéka azonban az, hogy ez ugyan nem kizárható ötlet, de nem időszerű – tette hozzá a külpolitikai elemző – nem megfeledkezve arról, hogy például a Pfizer/BioNTech vackinája ráadásul több tucat szabadalomból tevődik össze. Így aztán az is fölmerült az ülésen, hogy a kínai versenytársa miatt ennek a harmadik generációs oltás szabadalmainak a kiadása nem biztos, hogy okos döntés lenne politikailag és az unió oltásdiplomáciáját tekintve se.

Lesz-e közös vakcinaútlevél?

Az EU-csúcson ugyancsak halasztás történt a digitális zöldigazolvány (uniós vakcinaútlevél) ügyében. Feledy Botond a lépést értékelendő úgy fogalmazott: egy olyan uniós procedúrának lehetünk szemtanúi, ami bár hosszasan elhúzódik, de a végén biztosan kompromisszum születik. Hiszen a tagállamok különböző típusú oltások, illetve az első és második adag elismeréséért harcolnak, tehát számos olyan technikai kérdés van, amiben dűlőre kell jutnia 27 állam szakértőinek. Plusz még egy közös adatbázist föl kell majd állítani, ami

„messze nem triviális megoldás, főleg nem az EU saját adatvédelmi intézkedéseinek fényében.

De a politikai nyomás meglesz a választók részéről is, hogy az uniós állam- és kormányfők megoldásra jussanak.”

A régi helyett új

Feledy Botond arra is kitért, hogy a portugál elnökség feltett szándéka volt a mostani csúcstálakózóval kapcsolatban, ami részint a gazdasági újraindításról is szólt, hogy az a 2017-es göteborgi szociális csúcs folytatása legyen, mintegy megerősítve az ott összefoglalt alapjogokat, és azokat egy akcióterv részeként továbbvinni. Tettek is egy célkitűzést, miszerint 2030-ra az Európai Unió átlagában 78 százalékos legyen az alkalmazásban állók aránya az össznépességben, ami

„elég távoli, de jelentős cél”

– tette hozzá a szakértő. Az azonban, hogy a kifejezetten élethosszig való tanulás és annak költségviselése ugyancsak fontos témája volt a portói csúcsnak, azt vetíti elő, hogy nem a régi munkahelyeknek a visszaállításáról van szó, hanem arról, hogy az új – digitális, zöld – szektorokba hogyan lehet átképezni majd a tagállamok munkavállalóit.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!