Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte lengyel kollégáját, Mateusz Morawieckit és az egész lengyel nemzetet a május 3-i alkotmány ünnepe alkalmából – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A kormányfő írásában kiemelte: 1791. május 3-ára nemcsak a lengyel állam, de egész Európa történetének sorsfordító eseményeként emlékezünk. A május 3-i alkotmány a kontinens valamennyi nemzetének reményt adott, hiszen a polgárság jogainak, a keresztény társadalmi rend és a nemzeti eszme alapjainak megerősítésével kiutat mutatott a lengyel nemzetnek a nagy európai birodalmak fullasztó szorításából – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: bár az alkotmány elfogadása óta már 230 év telt el, üzenete ma is ismerősen cseng a fülünkben, a nemzeti szuverenitás ma is harcban áll a birodalmi törekvésekkel, célunk pedig ma is az erős és szabad nemzetekre épülő Európa megőrzése a nagyhatalmi törekvésekkel szemben.
Az amerikai után a világ második legrégebbi, Európa első alaptörvénye máig a lengyel nemzeti függetlenség jelképének számít.
A felvilágosult szellemiségű dokumentum korlátozta a mágnások befolyását, az addigi királyválasztást örökletes királysággal helyettesítette. Rögzítette a három hatalmi ág szétválasztását – a kormányzást az országgyűlésnek felelős minisztérium kezébe helyezte, a hatalom gyakorlását és a törvényhozó hatalmat a királyra és a kétkamarás királyi tanácsra ruházta át. A nemesség vétójoga, a liberum veto megszüntetésével a többségen alapuló döntéshozást vezették be, a királyi városok polgárai választójogot, a parasztok és jobbágyok jogi védelmet kaptak.
Az alaptörvény II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost király reformtörekvéseit testesítette meg.
A 18. században halálra ítélt Lengyelország több mint egy évszázadra eltűnt a térképekről, független államiságát csak 1918. november 11-én nyerte vissza. A korabeli államkorszerűsítési esélyeket megtestesítő május 3-ai alkotmány az elnyomások közepette a nemzeti függetlenség jelképévé vált.
Az alkotmány megünneplését 1947-ben a kommunista vezetés betiltotta, május harmadikát a parlament csak az 1989-es rendszerváltást követően nyilvánította ismét nemzeti ünneppé.