A Balkán határmódosítását tartalmazó úgynevezett „non-paper” – nem hivatalos dokumentum – etnikai alapon újrarajzolná a térség térképét. Ez egy destruktív iromány, fogalmazott az InfoRádiónak Márkusz László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki szerint teljesen világos kellett, hogy legyen, ennek nem lesz többségi támogatása az Európai Unión belül, mert komoly uniós és NATO-s érdekeket sért, ezen belül pedig azon országok bilaterális kapcsolatait is, amelyek körbeveszik a nyugat-balkáni térséget.
A „non-paper” voltaképp létrehozna egy Nagy-Szerbiát és egy Nagy-Horvátországot és egy Nagy-Albániát – magyarázta Márkusz László, amit nem tart megvalósíthatónak. Legalábbis békés úton.
Aki ilyen javaslatokkal áll elő annak, tisztában kell lennie, hogy az fegyveres konfliktusok lehetőségét veti föl,
komoly dominóeffektust eredményezve a térségben, ami NATO-tagállamokat is érintene, köztük Észak-Macedóniát, Albániát és Montenegrót. A szakértő arra is figyelmeztetett, amennyiben a jelenlegi határokat elkezdik megbontani a Nyugat-Balkánon, rendkívül nehéz lesz a folyamatot megállítani.
Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arról beszélt, hogy újabb kisebbségi problémák alakulnának ki a Balkánon, ha határmódosításokra kerülne sor. Mindez pedig nem oldaná meg a térség azon problémáit, amellyel jelenleg is szembe kell néznie: a negatív gazdasági helyzettel, a befektetések hiányával. Ugyanakkor
az európai integrációt mint elérendő perspektívát sem hoznák közelebb.
Németh Ferenc hozzátette, a térség nagyhatalmainak sem érdeke, hogy újrarajzolják a Balkán határait. Ahogy hazánknak sem, aminek – a magyar–nyugat-balkáni külpolitikát tekintve – két fontos aspektusa van:
- a térség stabilitásának a fenntartása, valamint
- az euró-atlanti integráció minél gyorsabb beteljesülése.
Amennyiben viszont megbolygatják a határokat, a térség ismét instabillá lesz, ami Magyarországnak mint szomszédos országnak abszolút nem kedvező sem társadalmi, sem gazdasági szempontból – fogalmazott a kutató.
Márkusz László szerint a „non-paper” állításával szemben a határmódosításokkal hosszú időre lekerülne a napirendről a nyugati-balkáni térség európai integrációja. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója hozzátette, a határmódosítások Magyarország számára nemcsak gazdaságilag, de biztonságpolitikailag is rendkívül hátrányos következményekkel járhatna.