Irán 60 százalékosra dúsított uránt állított elő - jelentette be Mohammed Kalibaf, az ország parlamentjének elnöke a Twitter közösségi portálon.
Az ország nukleáris programjának vezetője, Ali Akbar Szalehi a bejelentést megerősítette, elemzők azonban felhívják arra a figyelmet, hogy a hírt először a keményvonalasnak számító, korábban a Forradalmi Gárda parancsnoki tisztét is betöltő Kalibaf közölte.
Iránban egyébként júniusban tartanak elnökválasztást, és elemzők Kalibafot is lehetséges indulónak tartják.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes a héten jelentette be, hogy az iszlám köztársaság 60 százalékos urándúsításba kezd, nem sokkal azt követően, hogy vasárnap szabotázs miatt bekövetkezett, nagy erejű robbanást jelentettek az ország középső részén lévő natanzi nukleáris létesítményből.
A támadással Teherán Izraelt vádolja, amelynek miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu többször hangoztatta: országa mindenképpen megakadályozza, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.
Jóllehet Teherán kedden azt is bejelentette, hogy további ezer, az eddigieknél korszerűbb centrifugát helyez üzembe, Haszan Róháni iráni elnök a héten azt mondta, országa ettől függetlenül továbbra is részt vesz a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalásokon, amelyeket a nagyhatalmakkal folytatnak Bécsben.
A múlt héten kezdődött egyeztetések célja hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Az atomalkut Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta be a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Irán ezt követően fokozatosan elkezdte felmondani a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
A síita állam kitart amellett, hogy nukleáris programja békés célú, ám az atomalku több aláíró országa, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország súlyos aggodalmát fejezte ki szerdán az urándúsítás mértéke miatt. "A magas tisztaságú urán előállítása fontos lépést jelent az atomfegyver fejlesztésében. Iránnak nincs indokolható szüksége ilyen magas dúsítottsági szintre a polgári felhasználásban" - szögezték le szerdán kiadott közös közleményükben.
Egy kedden közzétett amerikai hírszerzési jelentésben mindazonáltal azt közölték, hogy Irán jelenleg nem folytat nukleáris fegyverek előállítására irányuló kulcsfontosságú tevékenységet.
Az atomfegyverekhez 90 százalékosnál magasabb tisztaságú dúsított urán szükséges. Irán az atomalku értelmében csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathat legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében, de az amerikai kilépésre válaszul maga is felmondta a megállapodásból fakadó kötelességei teljesítésének egy részét.