"Az unió az összes tagállamnak egy közös beszerzési projekt keretén belül rendelte meg az oltóanyagokat júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk, és csodálkozunk, hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország pedig jócskán lemaradt" - vetette fel Kurz, miután több uniós államfővel telefonon egyeztetett a témáról.
Hozzátette, először úgy vélte, talán az adott országok jó, illetve rossz oltási stratégiája lehet ennek az oka, de mostanra kiderült, hogy ez nem így van. "Kijelenthető, hogy az unióban - ellentétben az állam-, illetve kormányfők által elfogadott tervvel - nem lakosságarányosan történik a vakcinák kiszállítása." - mondta Kurz. Példának okáért említette, hogy Málta háromszor annyi adagot kap, mint Bulgária, Hollandia kétszer annyit, mint Horvátország.
Ausztria a középmezőnyben van, ami a tagországoknak járó igazságos vakcinaelosztást illeti, az ország eddig 1,2 millió adagot kapott,
ami körülbelül megfelel az unióba eddig beérkezett oltóanyagok lakosságarányos eloszlásának.
Kurz kiemelte, hogy szemrehányása nem az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek és nem az Európai Tanács elnökének, Charles Michel-nek szól, hanem "sokkal inkább annak az irányító testületnek, ahol a konkrét elosztás történik." "Bizonyára voltak, vannak egyedi megállapodások ezen a platformon belül a gyógyszergyártó cégek és egyes országok között, de ezek titkosak." - tette hozzá.
"Egyértelmű, hogy egyes országok túl sok, míg mások túl kevés oltóanyagot kaptak, és még ha Ausztriát eddig nem is érte kár, ez ellentmond a tagállami vezetők megállapodásának, és nem tesz jót Európának" - hangsúlyozta. Ezért szerinte mindenképp tisztázni kell, hogy alakulhatott ki ez a helyzet, átláthatóvá kell tenni a szerződéseket, és ki kell egyenlíteni a tagországok között jelenleg fennálló egyenlőtlenségeket a vakcinaelosztás tekintetében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Ausztria miért olt továbbra is az AstraZeneca vakcinájával, míg egyes északi uniós államok felfüggesztették az ezzel az oltóanyaggal való immunizálást, a kancellár azt mondta:
"A döntést komoly, széles körű szakértői grémium hozta meg, és az eredmény, hogy nincs ok-okozati összefüggés az AstraZeneca védőoltás és a haláleset, illetve a megbetegedések között.
Ezt a döntést elfogadom, és nincs okom kétségbe vonni."
Ausztriában eddig közel egymillióan kapták meg eddig a koronavírus elleni védőoltást, közülük több, mint 660 ezren az első adagot, míg mintegy 260 ezren mindkettőt. A csütörtöki napon oltási rekord született, 38 435 embert immunizáltak országszerte. Az ezen a héten beérkezett, és a közeljövőben várható újabb szállítmányok arra engedik következtetni az illetékes egészségügyi hatóságot, hogy ez a napi oltásmennyiség a jövőben is tartható lesz.
Az elmúlt 24 órában 3126 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 488 042 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1609, az intenzív kezelésre szorulók 348-an vannak. A betegség szövődményeibe az elmúlt napon 33-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8831-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 453 078.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!