Sandra Gallina, az Európai Bizottság közegészségügyi főigazgatóságának a vezetője a parlamenti meghallgatáson azzal érvelt, hogy a bizottsági beszerzések volumenét mindenkor behatárolta a gyártók aktuális kapacitása. Szavai szerint ez utóbbiak
kezdetben eleve későbbi határidőre akarták bevállalni a lekötött mennyiség szállítását, mint amire végül sor került.
Mindenesetre az EU mindenkor pont annyit adagot kötött le induló szerződéseiben, amennyit akkor a gyártók készek voltak bevállalni.
Gallina az Európai Parlament környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági szakbizottságában állta két órán át a képviselők kérdéseit. A hangulatot azzal is igyekezte csitítani, hogy hangsúlyozta: ami a megrendelt, hivatalosan is elfogadott és leszállítás alatt álló eddigi vakcinamennyiséget illeti, 760 millió adag már így is biztosított, ez 360 millió EU-polgár beoltásához elegendő. Azután, hogy kedden az AstraZeneca is engedélyért folyamodott az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA), ennek várható megkapása után további 400 millió adag EU-értékesítése válik majd lehetővé.
A bizottsági főigazgató szerint „a tagállamok kezdettől fogva tudták”, hogy lehetetlen lesz az engedélyek megszületése után azonnal emberek millióit beoltani, részint, mert a gyártók képtelen egyszerre ennyit kibocsájtani, részint mert a helyi bonyolítás is időt igényel. Mint fogalmazott, ezért is szorgalmazták a nemzeti hatóságokat, hogy hozzanak létre prioritási sorrendet, amely mentén a fokozatosan érkező dózisok elosztását meg lehet kezdeni.
A parlamenti vitában több képviselő is utalt az amerikai és a brit példákra, ahol láthatóan gyorsabban eredményt értek el az engedélyeztetésben és a beoltás megkezdésében. (Csütörtökön egyébként ugyanezen az alapon bírálta a bizottsági terítés lassúságát Szijjártó Péter külügyminiszter is egy budapesti sajtóértekezleten. Szijjártó „botrányosnak” nevezte az oltóanyagok szerinte lassú beszerzését, és utalt a brit, amerikai és izraeli példákra, ahogy úgymond „viharos sebességgel” folyik az emberek beoltása.)
Sandra Gallina az EP-képviselőktől kapott észrevételekre válaszul azzal érvelt, hogy
szerinte éppen a tagországok kérték, hogy ne alkalmazzák a vakcinák majdani engedélyezésekor a gyorsított eljárást,
hanem a biztonság legyen az elsődleges. Az ettől eltérő brit vagy amerikai gyakorlat valóban eredményezett néhány nap előnyt az ottani oltóanyag beszerzésében és eljuttatásában, de azt is látni kell, hogy a gyorsított eljárással bevezetett gyógyszerek esetleges későbbi problémái minden esetben az engedélyező és átvevő hatóságokat és kormányokat terhelné. Az EU által kötött szerződések értelmében azonban
a teljes jogi és anyagi felelősség a gyártókat illeti.
A bizottsági főigazgató kitért azokra az értesülésekre is, amelyek szerint egyes tagállamok – a leggyakrabban emlegetett példa egy állítólagos 30 millió dózisú német beszerzés – a közös vásárlást megkerülve léptek kapcsolatba ugyanazokkal a gyártókkal, amelyekkel a Bizottság is tárgyalt. Gallina szerint a brüsszeli testületnek nincs tudomása ilyen párhuzamos beszerzési manőverekről, de még ha történt volna is ilyen, esetükben a tényleges szállításra csak a közösségi megrendelés teljesítése után kerülhet sor.