Az orosz külügyminisztérium nem nevezte meg a szankciókkal sújtott vezetőket, és azt sem tette közzé, hogy hányan vannak, csupán annyit közölt, hogy a német védelmi minisztérium irányítása alá tartoznak.
"Ha a német hatóságok fenntartják a konfrontációs magatartást, mi is fenntartjuk magunknak a jogot a válaszlépésekhez" – áll a tárca közleményében.
A moszkvai bejelentés válasz volt az Európai Unió korábbi intézkedésére, amellyel októberben szankciókkal sújtotta az orosz katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Igor Kosztyukovot, valamint egy Dmitrij Badin nevű, ugyancsak a katonai hírszerzésnek dolgozó hackert, azzal vádolva őket, hogy közük volt Angela Merkel német kancellár elektronikus leveleinek a feltöréséhez a német parlament ellen 2015-ben intézett kibertámadás során.
2015 áprilisa és májusa között informatikai támadás miatt elérhetetlenné vált Angela Merkel német kancellár hivatalos oldala és a kormány több portálja. A támadók jelentős mennyiségű adatot loptak el, és több parlamenti képviselő, köztük a kancellár e-mail-fiókját is feltörték. Németország nyilvánosan is Oroszországot vádolta az akcióért.
A kibertámadás célpontja volt a NATO és a TV5 Monde francia nyelvű televízió is.
Angela Merkel májusban azt mondta, hogy "kézzelfogható bizonyítékai vannak" a hackertámadásban történt orosz részvételre.
"Berlin sohasem érdeklődött igazán aziránt, hogy megszervezzen egy valódi vizsgálatot az úgynevezett »orosz hackerekről«. Az egész ügy kezdetektől fogva az országunk elleni provokáció volt"
– áll a keddi orosz külügyi közleményben,
A Kosztyukov és Badin ellen elfogadott uniós szankciós intézkedések az érintettek külföldi vagyonának befagyasztása mellett tiltják a beutazást az EU területére. Ezenkívül európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankciók által érintettek számára.