Közelebb került az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági kártevésére válaszul felállítandó 750 milliárd eurós helyreállítási és stressztűrő képességet erősítő pénzügyi alap a tényleges létrehozáshoz és működtetéshez, midőn a tagállamok állandó brüsszeli EU-képviselői, illetve az Európai Parlament illetékesei politikai megállapodásra jutottak a majdani pénzügyi eszköz jogi alapjairól (működési szabályairól).
Az intézményközi informális megállapodás még nem jelenti az elfogadás formális lezárultát, csupán utat nyit az előtt, hogy a továbbiakban a döntés formalizálása – az EP szakbizottságának és plenárisának a szavazása, illetve az EU-tanács jóváhagyása – viszonylag gyorsan és akadálymentesen hasonló eredményre vezessen.
Az új finanszírozási eszköz jogi alapjainak várhatóan közeli véglegesítése után
a tényleges felhasználáshoz még több fontos lépés hátra van.
Így egyfelől a tagországoknak ratifikálniuk kell az alapszerződés olyan értelmű módosítását, hogy a jövőben mód lehessen a tagállami befizetési plafon megemelésére (a jelenlegi, nemzeti új termék 1,2 százalékában mért maximum 2 százalékra módosítására). Erre azért van szükség, mert a 750 milliárdos csomagot az EU történetében először közösségi szintű, 30 éves futamidejű kölcsönfelvételből finanszírozzák, aminek visszafizetése viszont jobbára tagállami többletbefizetésen alapul majd.
További megkerülhetetlen feltétel, hogy a tagországok jövő áprilisig beterjesszék nemzeti reformterüket, amely a majdani pénzfelhasználásuk alapjának minősül. Emlékezetes, hogy az összesen 672,5 milliárd eurónyi, közvetlenül tagországokhoz kerülő megakeretből 312,5 milliárd tagországoknak járó, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a további 360 milliárd eurós rész kedvezményes kamatozású hitelként kerül majd szétosztásra. Konkrétan Magyarország a térítésmentes támogatásból 2018-as áron összesen 7,8 milliárd euróval részesülhet, míg a számára rendelkezésre álló kedvezményes hitelkeret 10 milliárdos euró lesz.
Magyar részről novemberben a kormány már beterjesztette a Magyarországra eső rész felhasználásához elvárt nemzeti reformterv első verzióját, úgy tudni, az Európai Bizottság illetékes részlege már dolgozik rajta.
Az újrakezdési alap felhasználása nem történhet parttalanul, hanem számtalan, amúgy a tagállamok által közösen elfogadott elvárás szerint lehet majd a pénzeket elkölteni.
Az új alap elfogadásakor alapelvnek ismerték el, hogy a soron kívüli, és jelentős volumenű (nem kis részt térítésmentes) támogatás nem egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat lesz hivatott kompenzálni, hanem mindezt úgy kell majd tennie, hogy több fontos ráfordítási prioritást is szolgáljanak eközben.
Így az egyes országok által lehívható pénzek több mint felét klímavédelmi és általában „zöldesítő”, valamint digitalizációs célokra szabad majd csak fordítani (ez előbbire a teljes boríték 37, az utóbbira 20 százaléka kell, hogy jusson).
Általában is, a kármentést célzó költekezés alapvetően hat európai uniós politikai prioritást kell egyúttal, hogy szolgáljon - ezek közül az első kettő az említett klímavédelem (és nem mellesleg a biológiai sokféleség elősegítése), valamint a digitális átállás -, így a listán van például a gazdasági kohézió és a versenyképesség támogatása, a szociális és területi kohézió erősítése, vagy például a főként oktatásra, képzésre összpontosító úgynevezett „új generációs projektek” finanszírozása is.
A most elfogadott szempontok szerinti pénzköltést az Európai Parlament szorosan figyelemmel követi majd, így az EP illetékes szakbizottsága tervek szerint kéthavonta tart majd meghallgatást, amelyen az Európai Bizottság beszámolóját fogják kérni a pénzosztás állásáról, amit a testület külön e célra felállítandó és az említett szempontokat csoportosító eredményjelző táblázattal is illusztrál majd.
Értelemszerűen, ennek az elvárásrendszernek lesz a része a napokban véglegesített jogállamisági feltételekről intézkedő új európai uniós jogszabály is,
jóllehet, ennek a magyar és lengyel részről már jelzett európai bírósági megkérdőjelezése miatt, a luxembourgi bírák ítéletéig a tényleges igénybevétele szünetelni fog. Cserébe, ha a bíróság nem minősíti az EU joggal ellentétesnek az új szabályt, úgy annak alkalmazása az ítélethirdetés után 2021. január 1-ig visszamenőlegesen is lehetséges lesz majd.
A felhasználási határidők tekintetében amúgy további fontos kitétel, hogy az
új forrásból 2020. február 1-ig visszamenőleg keletkezett káros következményeket lehet majd orvosolni.
Maga az alap általános várakozások szerint nyártól lesz majd elérhető – várhatóan eddigre zárulnak le a fent említett jogalkotási, reformterv-értékelési eljárások -, ekkor a tagországra eső
keret 13 százaléka lesz majd előlegként lehívható.
A helyreállítási alap formális futamideje amúgy 2021-2023 közé esik majd, de úgy, hogy a tagországok egészen 2026 végéig hívhatnak le a nekik allokált keretből.