Mint az Európai Parlament szerda esti közleményéből kiderül, a képviselők jelentős többletforrást harcoltak ki az EU legfontosabb programjai - az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon, és a diákok Erasmus+ programja - számára, amelyből minden uniós polgár részesül.
Törvénybe fektették az új uniós bevételi források bevezetésének időrendjét, nagyobb szerephez jut az EP a helyreállítási alap elköltésének ellenőrzésében, szigorították a biodiverzitásra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályozást, mindezeken felül pedig így már biztos, hogy már 2021 elejétől hozzájuthatnak a tagállamok az őket megillető támogatásokhoz.
Az Európai Parlament szerdán 548 igen szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett mondott igent a keretköltségvetésre.
Ami a részleteket illeti, 15 milliárd euróval több a legfontosabb uniós programokra; a források növelését az EP érte el annak érdekében, hogy a következő hét évben több pénzből gazdálkodhasson az EU legfontosabb tíz kiválasztott programja, az európaiak nagyobb védelemben részesüljenek a koronavírus-járvánnyal szemben, szélesebb körű lehetőségek nyíljanak a következő nemzedék számára, és fennmaradjanak az uniós értékek.
A többletpénz forrásai:
- 11 milliárd euró elsősorban a versenyügyi pénzbírságokból származik (ezeket akkor fizetik a cégek, ha nem az uniós jogszabályoknak megfelelően jártak el).
- 4 milliárd euró átcsoportosításból, tartalékokból
A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel.
A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem a költségvetésben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni.
Az EP a Következő nemzedék EU (Next Generation EU) nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a Parlament, a Tanács és a Bizottság) rendszeres találkozókon mérje fel az uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A járvány által súlyosan lelassított gazdaság újraindítását szolgáló, a rendes uniós költségvetésen kívülről származó, kivételes forrásokat átlátható mödon kell elkölteni, és a Parlament a Tanáccsal együtt a korábban lefektetett tervektől való bármilyen eltérést ellenőrizni fog.
A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.