A legsúlyosabb időszakban naponta 400 ember halt meg a Yersinia pestis baktérium okozta betegségben.
A Lausanne-i Műszaki Egyetem csapata a velencei városi archívum dokumentumait vizsgálta át, hogy feltárják az elhunytakról készült feljegyzéseket és a napi halálozási számokat. Ezzel sikeresen modellezték a rettegett bubópestis 1630-as és 1631-es terjedését az olasz városban. Ebben a két évben több mint 43 ezren hunytak el, az esetek nagy része a pestisre vezethető vissza.
Két pestishullámot is megfigyeltek: az első csúcspont 1630-ban volt, akkoriban a betegség naponta több mint 400 halálos áldozatot szedett. 1631-ben következett a második hullám, amely bár kevésbé volt súlyos, hosszabb ideig tartott - írják a szakértők a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent jelentésükben.
A második hullámot azzal magyarázzák: elképzelhető, hogy néhány halálesetet tévesen tulajdonítottak a pestisnek és a bubópestis mellett a tüdőpestis is pusztított Velencében.
Az emberek viselkedése is szerepet játszhatott abban, hogy a járványt végül meg lehetett állítani.