Aliyev szerdán nyilvánította a győzelem napjának november 10-ét, mert ekkor értek véget a harcok Hegyi-Karabahban. Csütörtökön azonban az elnöki hivatal közölte: tekintettel arra, hogy november 10-e Törökországban Mustafa Kemal Atatürk emléknapja, átteszi a győzelem napját november 8-ra. Az indoklás szerint az azeri haderő aznap vonta ellenőrzése alá Susa (örményül Susi) városát.
A Török Köztársaság megalapítója, Kemal Mustafa Atatürk 1938. november 10-én halt meg, és ezen a napon emlékeznek meg róla Törökországban.
Azerbajdzsán a vele etnikailag és nyelvileg rokon Törökország szoros szövetségese.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket visszafoglalnia.
Jereván rendre azzal vádolta Törökországot, hogy katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő november 9-én állapodott meg a tűzszünetről. A megállapodás értelmében a szemben álló felek az általuk elfoglalt állásokban maradtak, a tűzszüneti vonal térségébe és az öt kilométer széles, Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő lacini folyosó területére orosz békefenntartókat vezényeltek.