Nyitókép: Pixabay

The Financial Times: magyarok és lengyelek nélküli EU-pénzalap készül

Infostart
2020. december 2. 17:08
Folynak az előkészületek annak érdekében, hogy a lengyel-magyar vétó fenntartása estén a két ország nélkül álljon fel a járványhatások kivédését célzó leendő 750 milliárd eurós helyreállítási alap.

Az értesülést - meg nem nevezett „EU-tisztviselőt” idézve - a brit The Financial Times portálja tette közzé szerda délután.

Brüsszelben a jogállamisági jogszabályra válaszul kilátásba helyezett lengyel és magyar költségvetési vétó óta folynak a találgatások arról, hogy adott esetben a további 25 ország milyen módon tudná megkerülni Lengyelország és Magyarország ellenállását, nélkülük vágva bele legalább a koronavírus gazdasági kártevésére válaszul kilátásba helyezett 750 milliárdos alap felállításába.

A huszonötös körben történő alapgenerálás lehetősége kezdettől fogva a lehetőségek között szerepelt – precedens is akadna rá, miként 2011-ben a Görögországnak megszavazott első, 110 milliárdos hitelkeret is formálisan még EU-kereteken kívül született, nem lévén akkor még hivatalos mentőalap bajba jutott euró-tagok számára. Ám ez a mostani az első alkalom, hogy hitelesnek tekinthető sajtóforrás EU-intézményhez köthető személy megerősítését idézi mindezek kapcsán.

Brüsszeli bennfentesek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a The Financial Times értesülése akár szándékos bizottsági kiszivárogtatás is lehet, azzal a céllal, hogy ne legyen szükség ilyen megoldáshoz folyamodni, hanem éppen a hír nyomására a két ország esetleg lazítson az álláspontján. A brit FT korábban nem egyszer volt kiszivárogtatási felület EU-vonatkozású fejleményeknél.

Szakértők emellett gyakran emlékeztetnek, hogy ha a helyreállítási alapot el is indítják huszonötös körben, ez még mindig nem tudná kiváltani a szintén az esetleges lengyel-magyar vétó alá eső hét éves közösségi keretköltségvetés elfogadását, márpedig ennek híján jövő évi EU-költségvetés sem indulhat.

Más vélemények ugyanakkor arra utalnak, hogy a járványban súlyosan érintett országok számára e percben meglehet, fontosabb a helyreállítási alap. Főként, mivel a közös éves költségvetés, ha csökkentett formában is, de bizonyos automatizmusok mentén akkor is elindulna, ha nincs róla megállapodás (ez esetben a kötelező közösségi kiadásokra az előző évi büdzsé tizenketted részével lehet havonta számolni). Mindehhez járulhat a politikai üzenet a két vétózó ország felé, hogy láthatóan nélkülük is tudnak egyes vonatkozásokban haladni.